Fél év alatt több készült, mint 2006 és 2010 között

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2011-ben több mint 80 jelentést készített el, 2012-től vétségnek számít az ellenőrzések akadályozása.

Az önkormányzatok eladósodásának egyik sajátossága, hogy a hitel felvételére jellemzően nem a hiány „elszállása” miatt volt szükség, hanem a későbbi fejlesztések finanszírozása, illetve egyfajta pénzügyi tartalék képzése érdekében. Ennek megfelelően ezt a forrást csak a felvételt követő években, 2009-ben és főként 2010-ben használták fel az önkormányzatok. Gondot az okozott, hogy ennek a pénznek a segítségével nemcsak a beruházások saját forrását teremtették elő, hanem sajnálatos módon ezzel hozzájárultak az alrendszer és az államháztartás hiányának a növekedéséhez is.

Alábecsült tartalékfelhasználás

Mindez nem azt jelenti, hogy a 2010-es deficitcél elvétését az adott évi önkormányzati hitelfelvételek okozták volna, sokkal inkább arról volt szó, hogy a központi tervezés során a kormány 2009 végén alulbecsülte a tartalékfelhasználást, miközben a bevételek válság miatti kiesésével kapcsolatban is túl derűlátók voltak az előrejelzések – elemezte Domokos László.

Kiemelte: az ÁSZ-ellenőrzések elgondolkodtató tapasztalata volt, hogy többségében azok az önkormányzatok kerültek nehezebb pénzügyi helyzetbe, amelyek az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtottak vége.
„Ezzel kapcsolatban három sürgető feladatot látunk, mégpedig az amortizáció megfelelő kezelését, a költségvetési számviteli rendszer megújítását, valamint az önkormányzatok és az önkormányzati feladatokat ellátó gazdasági társaságok kapcsolatának átláthatóvá tételét” – hangoztatta az ÁSZ elnöke.

Nagy újítás

A jövő évi elképzelésekről Domokos László elmondta: a 2012-es év nagy újítása lesz a gördülő tervezés bevezetése. „Az ÁSZ a tervezést, a kockázatok értékelését folyamatos feladatként végzi, jövőre év közben többször értékelik majd a számvevőszék munkatársai az ellenőrzések, az előtanulmányok és ellenőrzési programok előrehaladását” – emelte ki az ÁSZ elnöke.

Hangsúlyozta: a 2012. első félévi tervben 38 ellenőrzés szerepel, megjelennek benne a már korábban megkezdett ellenőrzések, az éves rendszerességgel elvégzendő törvényi feladatok, az utóellenőrzések, illetve azok az új témák is, amelyeket az ÁSZ saját hatáskörében vett fel az ellenőrzési listára. A középtávú stratégia súlyponti témája lesz a zárszámadás ellenőrzése, valamint az önkormányzatok vagyoni, pénzügyi helyzetét értékelő ellenőrzések folytatása – fűzte hozzá.

63 várost tartalmaz a minta

Kifejtette: 2011-ben a megyéket, a megyei jogú városokat és a fővárost ellenőrizték, 2012 első negyedévében a tervek szerint nyilvánosságra hozzák a városi önkormányzati kör pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről szóló összegző jelentésüket, amely egy 63 várost tartalmazó minta ellenőrzése alapján készül.

Rámutatott: „a 2012-es évben több száz ellenőrzést végzünk majd a községi és nagyközségi önkormányzatok működési szabályosságának erősítése céljából. Folytatódik a pénzügyi gazdasági helyzet értékelése a kockázatértékeléssel kiválasztott településeknél, miközben az önkormányzatok, illetve többségi tulajdonukban levő gazdasági társaságaik vagyongazdálkodásának szabályozottsága, eredményessége megítélésére próbaellenőrzések indulnak.” Az ellenőrzések mellett kiépítik a helyi önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetét folyamatosan figyelemmel kísérő és jelzést adó, monitoringrendszert – fűzte hozzá.

Domokos László hangsúlyozta: a Szlovák Számvevőszékkel párhuzamos ellenőrzés keretében várhatóan ellenőrzik a kerékpárút-hálózat fejlesztésére fordított pénzeszközök felhasználását.

A büntető törvénykönyv január 1-jei hatállyal kiegészül „A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése” címmel. Eszerint aki az Állami Számvevőszék ellenőrzése során az ÁSZ törvényben meghatározott közreműködési kötelezettségét megszegi, és ezzel az ellenőrzés lefolytatását akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanígy büntetendő az ellenőrzött szervezet vezetője is, ha írásbeli felszólítás ellenére nem küld intézkedési tervet az Állami Számvevőszék részére. A cselekmény már bűntettnek minősül és három évig terjedő szabadságvesztéssel jár, ha az akadályozás az ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja.