A Washington Post „százezer körüli” szimpatizánsról számol be az Associated Press tudósítása nyomán. Megemlítik, hogy a helyszíni tudósítók sokallták a Belügyminisztérium közleményében írt 400 ezer szimpatizánst. Olvasható a lap weboldalán az is, hogy a felvonulók hazafias dalokat énekeltek, szemlézik a transzparenseket, kitűzőket is, külön megemlítik azt, amelyiken ez állt: „EU 55 éves, IMF 67 éves, USA 236 éves, Magyarország 1116 éves„. Megszólították az Erdőkertesről érkezett Iglódi Saroltát is, aki azt tanácsolta a kormány párizsi, brüsszeli és New York-i kritikusainak, jöjjenek ide, és nézzék meg, hogy élnek a magyarok. A Schmitt Pál lemondását követelő, várbéli demonstrációt pedig többezresre saccolták, noha az Index szerint 500-an jelentek meg.
A BBC legkevesebb 100 ezer békemenetesről ír, és megszólaltatták Bayer Zsolt publicistát, szervezőt is. „A békemenettel szeretnénk megmutatni a kormánynak, hogy nincs egyedül, és hogy tudassuk az Európai Unióval, hogy nem tetszik nekünk az, ahogy fenyeget minket” – mondta az újságíró. A brit közszolgálati média magyarországi tudósítója, Nick Thorpe úgy fogalmazott: a menet nagyon komoly támogatásról biztosította az Orbán-kormányt. A cikkben megjegyzi a szerző azt is: a jobbközép kormány támogatói azt is szerették volna megmutatni, hogy ők több embert tudnak mozgósítani, mint az ellenzék, amely a BBC riportere szerint 70 ezer embert vitt az utcára január 2-án. A beágyazott videó kommentátora pedig megjegyzi azt is: tökéletes időzítés volt a szombati békemenet Orbán Viktor keddi, brüsszeli útja előtt.
Tízezrekről ír honlapján a Bloomberg, idézve a Nol tudósítóját: a kommunizmus összeomlása óta nem volt ekkora tüntetés Magyarországon. Idézik Mesterházy Attila közleményét is, miszerint „azok vannak ma többségben ebben az országban, akik elégedetlenek, nem pedig azok, akik támogatják ezt a kormányt”. Hozzáteszi: még ha kormány tízezreket is mobilizál, azzal csak azt mutatja, hogy fél. A Bloomberg tudósítója pedig hozzáteszi: a január másodikai, Opera előtti tüntetés is tízezreket vonzott.
Vegyes francia érzékenység
A deklaráltan baloldali érzelmű Le Monde nem tartotta elég fontosnak tudósítani a magyar fővárosban szervezett békemenetről. A francia nyelvű sajtótermékek közül legrészletesebben a Le Figaro számolt be az eseményekről. A lap tévesen úgy tudta, Fidesz-közeli jobboldali újságírók által meghirdetett felvonulásról volt szó, melynek célja, hogy megmutassák: Magyarország nem hajlik meg az unió előtt. Százezerre tették a vonulók számát, a tudósítás alapján a szervezők maguk is meglepődtek a résztvevők magas számán. A Le Figaro a január 2-i, operaházhoz szervezett kormányellenes megmozdulás alkalmával 70 ezerre tette a pfujolók számát. A lap egy mondatban megemlíti: a békemenettel egy időben mintegy ötezer ember tüntetett Schmitt Pál köztársasági elnök távozásáért Budapesten.
A La Nouvelle Republique az AFP helyszíni tudósítása alapján szintén 100 ezerre becsülte az Andrássy úton vonulók számát. A lap szerint a határon túlról is érkező demonstrálók Orbán Viktor miniszterelnökért mentek ki az utcára.
A Reuters a békemenet másnapján arról számolt be, hogy a békemenet volt a 2010 májusában lezajlott kormányváltás óta a legfontosabb tüntetés. Véleményük szerint a felvonulás célja az volt, hogy emlékeztessék az országot és külföldet: a Fidesz még mindig a legerősebb politikai erő Magyarországon. A párt továbbra is másfél millió szavazóval rendelkezik, olvasható a tudósításban, és hozzáteszik: a főszervező Széles Gábor, Bencsik András és Bayer Zsolt szerint a magyarok végre megmutatták, hogy nem akarnak gyarmattá válni.
„Ostobák a vádak”
A német lapok ingerküszöbét nem lépte át a szombati békemenet. A Bild maradt a jól bevált színes témáknál, a Berliner Zeitung szintén hallgat a budapesti eseményekről, a Frankfurter Allgemeine Zeitung legfrissebb „magyar anyagai” pedig még vasárnap is Orbán Viktor strasbourgi felszólalása és a Bildnek adott interjúja volt. A Die Welt a 100 ezres résztvevői létszám mellett nem közölt részletes információkat. A felvonulás és a szerdai plenáris vita kapcsán interjút készített Szájer Józseffel. A néppárti politikus ebben ostobának nevezte a Magyarországot támadó kritikák többségét, és úgy fogalmazott, a nagy dolgok jövő kedden, az Orbán–Barroso-csúcson dőlnek majd el.
A nagyobb svéd lapok közül a Göteborgs Posten, a Dagens Nyheter és az Aftonbladet nem a békemenettel foglalkozott elsősorban. A finn elnökválasztás, a Saab török értékesítési lehetősége és a szocialista pártelnök rekordgyorsasággal történt leköszönése mindenhol vezető hírként szerepelt, Magyarország ezúttal háttérbe szorul. Göteborgi forrásból viszont úgy értesültünk, hogy a svédországi magyar egyesületek közül akadt olyan, mely felvonult szombaton a magyar kormány melletti kiállását demonstrálva.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.