Patai Mihály a lapnak azt mondta: tudomásul kellene venni, hogy a következő években hozzá kell szoknunk a stagnáláshoz, a zéró vagy attól alig eltérő növekedéshez; ez a realitás, s ez pártoktól és kormányoktól is független, mert világgazdasági jelenség. Az Orbán-kormány kétharmados legitimációja a bankár szerint önmagáért beszél. A kabinet a realitások felé fordult, jól nyúlt hozzá a legfontosabb kérdésekhez: az eladósodást megállította, a közkiadásokat kézben tartja.
„A lényeg az, hogy az Orbán-kormány 2010-ben és 2011-ben is alacsony költségvetési deficittel zárt, s a maastrichti elvárásoknak megfelelő számokat tervez az idei évre is. Ebből következően a nem ortodox gazdasági lépéseket is válságintézkedésnek fogom fel. A végeredmény fontos: hazánk továbbra is Európa és a világgazdaság egyik legalacsonyabb költségvetési deficitjével büszkélkedhet” – mondta.
Hozzátette ugyanakkor: Magyarország helye Európa közepén van, a kormánynak ezért minden érdemi lépéséről konzultálnia kellene a legfontosabb európai szereplőkkel. „Konzultáció nélkül nincs együttműködés. Ezen a téren a kormányzás rosszul vizsgázott. A valutaalaphoz való visszatérés remélhetően fontos fordulatot fog eredményezni” – mondta. Úgy vélekedett, hogy a bankszövetség kormánnyal kötött egyezsége jó segítője lehet az IMF-fel zajló tárgyalásoknak is.
Arra a kérdésre, hogy tapasztalható-e betétkivonás, a bankszövetség elnöke azt válaszolta: szerencsére nem ez a mérvadó, január első hetében is a betétállomány növekedését tapasztalták. A devizahitelek problémáját a bankár szerint nem lehet egyetlen huszárvágással megoldani, a konszolidáció néhány évig is el fog tartani.
A bankszövetség vezetője szerint a bankok nem gátolták a végtörlesztés folyamatát, hanem nem volt elegendő forintbetét-állományuk ahhoz, hogy hitelháborúba kezdjenek. A kamatnövekedésben sem volt semmiféle koordináció, ezt a gazdasági körülmények változása, az európai likviditási helyzet, az országkockázati felár és más tényezők diktálták – mondta.
