Nincs „diszkótűz” Magyarországon

Románia és Lettország semmiképpen sem lehet követendő példa az Orbán-kormány számára.

Kovács András
2012. 01. 24. 4:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Pillanatnyilag pánik van a hazai gazdasági helyzetet illetően, amely egy lélektani folyamat – mondta el az MNO-nak Csaba László egyetemi tanár, közgazdász. Ez azt jelenti, hogy olyan bajok történhetnek, amelyek elkerülhetőek – tette hozzá. A diszkótűz esetén sem az a gond, hogy zárlat keletkezik, hanem a pánik révén halálra taposhatják egymást a fiatalok – fogalmazott Csaba. „Nincs akkora tűz, amiből a menekülés indokolt lehet.”

Az egyetemi tanár fölhívta arra is a figyelmet, hogy a feszültségek a görög és az olasz államadósság kapcsán indultak, amely az egész unióra kiterjedtek, és ennek a lecsapódását érezzük mi is. Úgy látja, bár az fontos, hogy a magyar kormány hozzon olyan intézkedéseket, amelyekkel megnyugtatja a piacokat, amelyek közül a legfontosabb az IMF-fel való megállapodás, de a piacok akkor nyugodnak meg, ha az olasz és a görög válság rendeződik, akkor térnek vissza az árfolyamok a korábbi szintekre.

2008-ban rosszabb volt a helyzet

Csaba szerint alapvetően egy lélektani válság van, amelynek révén lehetnek extrém reakciók. Ezek közül kiemelte, hogy január elején 11 százalékos hozamok alakultak ki az állampapírpiacon, amely mostanra 7 százalékra csökkent. Ha nincs megállapodás a valutaalappal, akkor sem omlik össze az ország, de ilyen drágán pénzt felvenni értelmetlen – fogalmazott az egyetemi tanár. Az idei év finanszírozását meg tudjuk oldani, de az IMF-megállapodásra szükség van.

Az Európai Központi Bank feltételei kényszerítő jellegűek, az Európai Bizottság bizonyos feltételeinek meg kell felelni, kiemelten a 2013–14-es költségvetésre vonatkozóknak – mondta el Csaba. Az egyetemi tanár úgy látja, nem kellene a szabadságharcot folytatni, ki kellene vonulnunk a nemzetközi sajtó látóteréből. 2008-ban és 1995-ben és 1990-ben is sokkal rosszabb volt a gazdasági helyzet, ezért tárgyalásos úton megoldható a jelenlegi állapot, így a második félévben meredeken csökkenhet a finanszírozás mértéke – hangsúlyozta a közgazdász.

Hosszú távon kell tervezni

Az egyetemi tanár úgy látja, egy lettországihoz hasonló kiigazítást nem lehetne végrehajtani hazánkban. Csaba fontos nevezte, hogy a balti országban a lakosság negyven százalékának nincsen szavazati joga, nincsen igazából gazdasági struktúra, mivel egy reexportáló államról beszélünk. „Nem tudok elképzelni egy olyan magyar kormányt, amely egy 20 százalékos reálbércsökkenést fölvállalna.” Csaba nem javasolja, hogy a lett utat járja a kormány, mivel már 2008-ban is látszott, hogy jelentős összeomlás következik.

Románia esetében az történt, hogy a régóta esedékes szerkezeti reformok némelyikét megvalósították, de az elmúlt 15 év költségét egy összegben zúdították a társadalomra – hangsúlyozta a közgazdász. Csaba szerint a magyar társadalom nem viselne el hasonló lépéseket, hosszú távon kell a gazdaságot stabilizálni.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.