Már 2010-ben látható volt, hogy jogilag nincsenek rendben azok a szerződések, amelyek a Malév privatizációjakor köttettek a Gyurcsány-kormány és az orosz befektető között – mondta a Hír Televízió Rájátszás című műsorában a légi közlekedés fejlesztéséért felelős volt miniszteri biztos.
A központi nyomozó főügyészség e héten kapott kijelölő határozatot a Legfőbb Ügyészségtől, ez azt jelenti, hogy a hét közepén érkezett meg a kijelölés a Központi Nyomozó Főügyészséghez. A főügyészségünk a mai napon a feljelentések többségében nyomozást rendelt el, míg az egyik feljelentés ügyében feljelentés kiegészítésről döntött – mondta a Hír TV-nek Fazekas Géza..
Berényi arról is tájékoztatott: a lízingbe adó céggel jelenleg is folyik a tárgyalás Amszterdamban. A Malév igazgatósága várhatóan hétfői ülésén foglalkozik a témával. A Malév pénteken délelőtt megkezdett folytatólagos közgyűlését megszakították, és este hat óráig szünetet rendeltek el, mert a Boeing repülőgépek lízingcégével még nem zárultak le a tárgyalások. Kora este befejezték a közgyűlést, ám a Malév Zrt. elnökének ezután kiadott közleménye sem tudott döntésekről beszámolni.
Az eredetileg január 6-án felfüggesztett és most folytatott részvényesi találkozó napirendjén az ILFC lízingcéggel kötött szerződések módosítása és a tőkeemelés szerepelt. A tőkeemelésről, amihez a kormány döntésére van szükség, annyit tudni, hogy a kormány tárgyalt a Malévról. Ezt Giró-Szász András kormányszóvivő közölte a január 18-án tartott szóvivői tájékoztatón az MTI kérdésére, további információt azonban nem adott.
A tőkeemelés már a 2011. november 21-én tartott közgyűlésen is napirenden volt, majd a folytatólagos, december 21-i ülésén sem született döntés. A tőkerendezésre azért van szükség, mert a Malév saját tőkéje a jegyzett tőke értéke alá került. Ez már így volt 2011-ben is, amikor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két lépcsőben emelt tőkét a magyar nemzeti légitársaságban. Az áprilisi közgyűlésen 4,5 milliárd forintról, a második, 2011. augusztusi közgyűlésen pedig 18,5 milliárd forint tőkeemelésről döntöttek. Ugyanakkor tulajdonosi kölcsönt is kapott a Malév az elmúlt évben: legutóbb a december 29-i kormányhatározat szerint 5 milliárd forintot, előzőleg pedig novemberben 4,2 milliárd forintot. Az idei, a 2012. évi költségvetési törvényben a Malévról nevesítve nem esik szó.
Több mint fél éven keresztül vizsgáltuk a Malév privatizációját, ezek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szocialista kormányok olyan kényszerpályára állították a Malévot, amelyből nincs kiút –jelentette ki Budai Gyula csütörtökön. Az elszámoltatási kormánybiztos sajtótájékoztatóján emlékeztetett: a szándékos károkozás miatt 2011 decemberében és idén januárban hűtlen kezelés és csalás miatt tettem meg a feljelentéseket. Az ügyészség nyomoz az ügyben.
Ami a lízingszerződés meghosszabbítását illeti, Berényi János, a Malév elnöke nemrégiben a Népszavában nyilatkozott arról, hogy most készül a Malév vezetése négy évvel meghosszabbítani az amerikai ILFC-vel a repülőgépek lejáró lízingszerződését, s az erről folytatott tárgyalások már „a célegyenesben vannak”. Akkor az elnök úgy fogalmazott, hogy az amerikaiak hajlandónak mutatkoznak a szerződés módosítására, s a piacon ma elérhető árakhoz képest kedvezőnek nevezte a lehetséges új szerződés feltételeit.
A Malév 2001 novemberében írt alá lízingszerződést a Los Angeles-i székhelyű, elsősorban repülőgépek lízingelésével foglalkozó ILFC-vel 18 Boeing 737 Next Generation repülőgépre. Az akkori közlés szerint a magyar légitársaság operatív lízing formájában bérli a gépeket, s a szerződés lejáratakor lehetőség volt a meghosszabbítására. Az első repülőgép szállításakor, 2003-ban az akkori vezérigazgató, Váradi József azt mondta, hogy a Malév 750 millió dollárért, évi 54-55 millió dollár lízingköltséggel jut a 18 repülőgéphez.
