Öt feljelentés a Malév kapcsán

Öt feljelentést tett a Malév eladásának és visszavásárlásának ügyével összefüggésben az elszámoltatási kormánybiztos a Központi Nyomozó Főügyészségen. Budai Gyula erről szerdán tájékoztatta az MTI-t, miután hivatala befejezte a légitársaság ügyeinek vizsgálatát.

Budai Gyula már december elején jelezte: több feljelentésre is készül a Malév ügyeiben, mert szerinte „a feltárt tények több esetben is alapos okot szolgáltathatnak” erre, és korábbi pénzügyminiszterek felelőssége is felvethető.

Szerdai tájékoztatása szerint öt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a nyomozó főügyészségen. Ezek között van a légitársaság privatizációja, viszontgarancia-szerződése, a Malév Vagyonkezelő Kft. ügye, a Malév visszaállamosítása és a Malév Ground Holding Zrt. catering szerződése. A kormánybiztos az MTI-nek azt mondta: az általa tett megállapításokat erősíti az Európai Bizottság hétfői határozata is, amelyben felszólította Magyarországot a Malévnak 2007 és 2010 között nyújtott, az EU-s szabályokkal „összeegyeztethetetlen” – 70-100 milliárd forint közötti – állami támogatás visszafizettetésére.

68 millió eurós kár

A Malév privatizációjával kapcsolatban Budai Gyula különösen jelentős kárt okozó csalás és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult az ügyészséghez. A magyar államot szerinte 68 millió euró kár érte az eladással. A felelősség szerinte Veres János volt pénzügyminisztert és Deák Péter Ferencet, az ÁPV Rt. egykori vezérigazgatóját terhelheti.

A kormánybiztos különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt feljelentést tett a Malév viszontgarancia-szerződése ügyében is. Mint felidézi: a légitársaság privatizációs folyamatának lezárásaként 2007. február 23-án kötöttek szerződést a nyertes pályázóval, „a Borisz Abramovics orosz üzletember és két magyar strómanja által fémjelzett” AirBridge Zrt.-vel, amelynek vállalásaira – például tőkeemelésre és hiteltörlesztésre – egy orosz bank 102 millió eurós hitel- és garanciakeretet biztosított, a Malév mint garancianyújtó pedig vállalta, hogy ha az AirBridge nem fizet, ő lesz a kötelezett. Az ügy vége az lett, hogy mivel az AirBridge nem tudta teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, az orosz bank, a VEB lehívta a viszontgaranciát a Malévtől, ám a légitársaság sem tudott fizetni, ezért a garancia összegével megegyező, 102 millió eurós összegű hitelt vett fel az orosz pénzintézettől – írta Budai Gyula, aki úgy véli, ez a 102 millió eurós, jelenleg már hitel formájában megjelenő, a Malévot terhelő kötelezettség, valamint ennek kamatai jelentik a jelentős vagyoni hátrányt.

Külön történet a Malév Vagyonkezelő Kft.

Külön feljelentés tárgyát képezik a privatizációs tranzakció során létrehozott Malév Vagyonkezelő Kft. alapításával és működésével kapcsolatos jogsértések – közölte az elszámoltatási kormánybiztos, akinek gyanúja szerint ennek során megsértették a számvitel rendjét, valamint tőkebefektetési csalást és hűtlen kezelést követtek el. Utóbbi gyanúja szerinte az illetékes vezetők – a már említett Veres János, Deák Péter Ferenc, továbbá Vásárhelyi István, az ÁPV akkori igazgatósági elnöke és Endrődy Péter, a Malév Vagyonkezelő akkori ügyvezetője – részéről merülhet fel, mert egy olyan konstrukciót alkalmaztak, amellyel a privatizáció során felmerülő minden költséget és kockázatot végső soron a magyar állam viselt.

Jogsértő visszavásárlás

Mindemellett a 2010. február 26-i visszaállamosítással kapcsolatban is jogsértést – szintén hűtlen kezelést – vélelmez Budai Gyula. Álláspontja szerint ugyanis a visszaállamosítási konstrukcióval bár a kormány visszaszerezte a részvények közel 95 százalékát, ugyanakkor a megállapodás olyan garanciális rendszert hozott létre, amely kivett minden hatékony eszközt a többségi tulajdonos magyar állam kezéből, és aránytalan befolyást biztosított a kisebbségi tulajdonosnak, az AirBridge Zrt.-nek.

Felbonthatatlan szerződés

Végül a Malév Ground Holding Földi Kiszolgáló Zrt. és a Budapest Aeroservice Kft. között 2008. április 1-jén létrejött catering, azaz fedélzeti ellátási szerződés miatt is – ugyancsak hűtlen kezelés gyanújával – az ügyészséghez fordult a kormánybiztos. Megítélése szerint Limburger Lóránt, a Malév Ground Holding Zrt. korábbi ügyvezető igazgatója részéről merül fel a hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja, mert „a többszörös összeférhetetlenség ellenére” ötéves, felbonthatatlan időtartamú szerződést kötött a Budapest Aeroservice Kft.-vel, amelynek tulajdonosi köre visszavezethető az Abramovics testvérekre és több offshore cégre.