Öt feljelentés a Malév kapcsán

Öt feljelentést tett a Malév eladásának és visszavásárlásának ügyével összefüggésben az elszámoltatási kormánybiztos a Központi Nyomozó Főügyészségen. Budai Gyula erről szerdán tájékoztatta az MTI-t, miután hivatala befejezte a légitársaság ügyeinek vizsgálatát.

2012. 01. 11. 9:11
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Budai Gyula már december elején jelezte: több feljelentésre is készül a Malév ügyeiben, mert szerinte „a feltárt tények több esetben is alapos okot szolgáltathatnak” erre, és korábbi pénzügyminiszterek felelőssége is felvethető.

Szerdai tájékoztatása szerint öt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a nyomozó főügyészségen. Ezek között van a légitársaság privatizációja, viszontgarancia-szerződése, a Malév Vagyonkezelő Kft. ügye, a Malév visszaállamosítása és a Malév Ground Holding Zrt. catering szerződése. A kormánybiztos az MTI-nek azt mondta: az általa tett megállapításokat erősíti az Európai Bizottság hétfői határozata is, amelyben felszólította Magyarországot a Malévnak 2007 és 2010 között nyújtott, az EU-s szabályokkal „összeegyeztethetetlen” – 70-100 milliárd forint közötti – állami támogatás visszafizettetésére.

68 millió eurós kár

A Malév privatizációjával kapcsolatban Budai Gyula különösen jelentős kárt okozó csalás és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt fordult az ügyészséghez. A magyar államot szerinte 68 millió euró kár érte az eladással. A felelősség szerinte Veres János volt pénzügyminisztert és Deák Péter Ferencet, az ÁPV Rt. egykori vezérigazgatóját terhelheti.

A kormánybiztos különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja miatt feljelentést tett a Malév viszontgarancia-szerződése ügyében is. Mint felidézi: a légitársaság privatizációs folyamatának lezárásaként 2007. február 23-án kötöttek szerződést a nyertes pályázóval, „a Borisz Abramovics orosz üzletember és két magyar strómanja által fémjelzett” AirBridge Zrt.-vel, amelynek vállalásaira – például tőkeemelésre és hiteltörlesztésre – egy orosz bank 102 millió eurós hitel- és garanciakeretet biztosított, a Malév mint garancianyújtó pedig vállalta, hogy ha az AirBridge nem fizet, ő lesz a kötelezett. Az ügy vége az lett, hogy mivel az AirBridge nem tudta teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit, az orosz bank, a VEB lehívta a viszontgaranciát a Malévtől, ám a légitársaság sem tudott fizetni, ezért a garancia összegével megegyező, 102 millió eurós összegű hitelt vett fel az orosz pénzintézettől – írta Budai Gyula, aki úgy véli, ez a 102 millió eurós, jelenleg már hitel formájában megjelenő, a Malévot terhelő kötelezettség, valamint ennek kamatai jelentik a jelentős vagyoni hátrányt.

Külön történet a Malév Vagyonkezelő Kft.

Külön feljelentés tárgyát képezik a privatizációs tranzakció során létrehozott Malév Vagyonkezelő Kft. alapításával és működésével kapcsolatos jogsértések – közölte az elszámoltatási kormánybiztos, akinek gyanúja szerint ennek során megsértették a számvitel rendjét, valamint tőkebefektetési csalást és hűtlen kezelést követtek el. Utóbbi gyanúja szerinte az illetékes vezetők – a már említett Veres János, Deák Péter Ferenc, továbbá Vásárhelyi István, az ÁPV akkori igazgatósági elnöke és Endrődy Péter, a Malév Vagyonkezelő akkori ügyvezetője – részéről merülhet fel, mert egy olyan konstrukciót alkalmaztak, amellyel a privatizáció során felmerülő minden költséget és kockázatot végső soron a magyar állam viselt.

Jogsértő visszavásárlás

Mindemellett a 2010. február 26-i visszaállamosítással kapcsolatban is jogsértést – szintén hűtlen kezelést – vélelmez Budai Gyula. Álláspontja szerint ugyanis a visszaállamosítási konstrukcióval bár a kormány visszaszerezte a részvények közel 95 százalékát, ugyanakkor a megállapodás olyan garanciális rendszert hozott létre, amely kivett minden hatékony eszközt a többségi tulajdonos magyar állam kezéből, és aránytalan befolyást biztosított a kisebbségi tulajdonosnak, az AirBridge Zrt.-nek.

Felbonthatatlan szerződés

Végül a Malév Ground Holding Földi Kiszolgáló Zrt. és a Budapest Aeroservice Kft. között 2008. április 1-jén létrejött catering, azaz fedélzeti ellátási szerződés miatt is – ugyancsak hűtlen kezelés gyanújával – az ügyészséghez fordult a kormánybiztos. Megítélése szerint Limburger Lóránt, a Malév Ground Holding Zrt. korábbi ügyvezető igazgatója részéről merül fel a hűtlen kezelés elkövetésének gyanúja, mert „a többszörös összeférhetetlenség ellenére” ötéves, felbonthatatlan időtartamú szerződést kötött a Budapest Aeroservice Kft.-vel, amelynek tulajdonosi köre visszavezethető az Abramovics testvérekre és több offshore cégre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.