2011-ben mintegy 200 ezer külföldi tartózkodott huzamosabb ideig Magyarországon, akiknek csaknem fele a „harmadik világból” jön, hangzott el a Szolidaritás és migrációs áramlások igazgatása program hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján a Belügyminisztériumban. Az 1500 menekültstátuszért folyamodó személy tíz százaléka 2011-ben megkapta a „belépési engedélyt”, ugyanakkor több mint háromszázan a magyar állam támogatásával térhettek vissza hazájukba.
Új hullám az arab tavasz nyomán
Magyarország világviszonylatban nem jelentős befogadó ország, a közép-kelet-európai térségben földrajzi elhelyezkedése okán viszont komoly létszámban érkeznek a határokra a menekültek. Berta Krisztina európai uniós és nemzetközi helyettes államtitkár elmondta: a tavaly lezajlott arab tavasz nyomán hatalmas migrációs hullám indult meg Európa felé, ezt nem könnyű kezelni. A tradicionálisan befogadó államok közül kiemelte Svédországot, mely megfelelő gazdasági környezetével, kiemelkedő minőségű ellátórendszerével népszerű úti célnak számít.
Hazánk 2011-ben 4,2 milliárd forintot költ a menekültek, bevándorlók helyzetének javítására, illetve határvédelemre. A helyettes államtitkár kiemelte: Magyarországon még mindig alacsony azon menedékkérők száma, akik az európaitól tökéletesen eltérő kultúrából érkeztek. A több tízezer menekült megfelelő ellátása, képzése, illetve „méltóságteljes hazatérésének” segítése négy európai uniós alapból történik, melyeket 2007-ben hoztak létre. Az Európai Integrációs Alapból több mint 600 millió forintot fordítanak nyelvoktatásra, a befogadó környezet fejlesztésére, a munkaerő-piaci esélyek növelésére. A menekültügyi alapból származó mintegy félmilliárd forint a menekültügyi eljárást hivatott megkönnyíteni, illetve ebből a pénzből próbálják meg a magyar társadalomba integrálni az afrikai, ázsiai menekülteket.
A visszatérési alap azok számára nyújt lehetőséget, akik nem feleltek meg az unióba, Magyarországra való belépési feltételeknek. Ezek az állampolgárok önként hazatérhetnek, vagy kitoloncolják őket. Az EU korábban elhatározta, hogy nem hagyja magára ezeket a személyeket. A közösség az alapból támogatja a hazatérők vállalkozásait, ha megfelelő üzleti tervet nyújtanak be. Fontos, hogy a négy alap forrásaira nem maguk a menekültek, hanem az őket ellátó, befogadó intézmények pályázhatnak. Utóbbira 2012-ben több mint 230 millió forint jut.
3 milliárd „Schengenre”
A Külső Határok Alap a legnagyobb „tétel” a felhasználható források között. A majd 3 milliárd forintra idegenrendészeti szervek pályázhatnak. Az alap feladata a schengeni határok védelmének biztosítása. A vízummal, úti okmányok ellenőrzésével és a határátkelőhelyekkel kapcsolatos fejlesztéseket, képzéseket mind ebből a zsebből finanszírozhatja hazánk.
Elhangzott, hogy az összefoglaló nevén SOLID Alapoknak nevezett források összege évről évre emelkedik. Amíg 2007-ben 2,1 milliárd forintot ítéltek meg a pályázó intézményeknek, addig 2011-ben ez a szám már 3,3 milliárd volt.
Tóth Judit, a BM főosztályvezetője kifejtette: az uniós támogatások nemzeti és térségi célkitűzéseket is támogatnak. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a források minden esetben nonprofit tevékenységet végző intézményekhez kerülnek.
Mindennek az Alapja
A Menedék Egyesület igazgatója, Kováts András elmondta: szervezetük 1995 óta fogadja a menekülteket, és segíti beilleszkedésüket, érdekérvényesítő lehetőségeiket. Tevékenységük 80 százalékát fedezik a Szolidaritási Alapokból, de persze az uniós csatlakozás előtt is „éltek már valahogy”. – Nem csak a pénzosztásról van szó. Az uniós források megfelelő felhasználása mögött nagyon komoly szakmai munka áll a Belügyminisztérium részéről – mondott köszönetet az előtte felszólalóknak Kováts András. Hozzátette: ma bárki nyilatkozik a sajtóban menekült-, idegenrendészeti vagy bevándorlási kérdésben, biztos, hogy valamilyen szinten maga mögött tudja a SOLID Alapokat. Bármely itt megtalálható program, rendezvény ide kötődik, ezen forrásoknak köszönhetően valósul meg.
A kínai bevándorlókkal kapcsolatos kérdésre az egyesület elnöke úgy válaszolt: ideális lenne, ha a néhány személy által gründolt majd 40-50 bevándorlószervezet helyett egy-két olyan „tárgyaló fél” keresné meg a magyar hatóságokat, melyek a forrásokból konkrét összeggel segíthetnék őket.
Közeledik a 2013-as év, mely az előző hétéves periódus lezárását jelenti. Európa, ezen belül a menekültügyi támogatási rendszer új költségvetést tervez, hangoztatta Berta Krisztina. Legalább ugyanakkora büdzsére számíthatunk, mint korábban, fejezte ki reményeit a politikus.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.