A miniszteri biztos az 1945-ös budapesti harcokban hősi halált halt katonák és a polgári áldozatok, valamint az egykori magyar királyi I. és II. egyetemi rohamzászlóalj hősi halottjai tiszteletére tartott megemlékezésen azt mondta: nem szabad elfeledni, hogy Budapest ostromának története nemcsak történelem, hanem nagyszüleink története is.
Mint felidézte, a szétbombázott pályaudvarok és hidak, a Dunán elsüllyedt lőszerszállító uszály, a vér áztatta Sas-hegy és a körömszakadtáig védett Farkasréti temető, Margitsziget, a Nagykörút, a Gellért-hegy, a Széna tér és végül a fasor jelentette a két front közötti „senkiföldjét”. A házak, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk, számtalan tragédia helyszínei voltak – fűzte hozzá.
Szarka Gábor úgy fogalmazott: emlékezni kell egy „végtelenül sötét és embertelen kor áldozataira”, akiket Budapest ostromának nehéz napjaiban faji alapon lőttek a Dunába, és azokra, akik a megszálló hadsereg erőszakoskodásainak estek áldozatul. „Emlékeznünk kell, hogy megértsük, milyen értékes a béke, a béke és a magyar szabadság, emlékeznünk kell arra, hogy a mi feladatunk: ennek a békének a megőrzése és a továbbadása” – mondta Szarka Gábor.
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a budavári önkormányzat közös rendezvényének végén megkoszorúzták a Magdolna-toronynál lévő katonai, majd a múzeum udvarán található, az „egyetemi rohamzászlóalj” tiszteletére állított emléktáblát.
