Tolnay Lajos elmondta, hogy az állammal a cég tulajdonrészének átadásáról a tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak, érdemi választ még nem kaptak. Hozzátette: jelképes összegért, ezer forintért ajánlották fel a cég részvényeinek ötven százalékát az államnak.
Likviditási problémák
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelővel (MNV) Zrt. titoktartási megállapodást írtak alá, ezért további részleteket nem közölt a tárgyalásokról. A tulajdonosok a gyár működőképességének és a munkahelyek megtartásának érdekében készek a megállapodásra. Megjegyezte, hogy a cég a KPMG által elvégzett vagyonértékelés szerint jelenleg több mint húszmilliárd forintot ér. A Mal-részvények felajánlásáért egyetlen feltételt szabtak, azt, hogy csak a független magyar bíróság jogerős ítélete alapján lehessen bármilyen szankciókat érvényesíteni a céggel szemben – mondta, hozzátéve, hogy ezalatt a környezetvédelmi bírsággal, illetve a polgári perekkel kapcsolatos intézkedéseket értik.
Tolnay Lajos közlése szerint a Mal óriási likviditási gondokkal küzd, az éves árbevétel negyede, mintegy 9 milliárd forint hiányzik a cégből a vörösiszap-katasztrófa miatt. Ebből a katasztrófával közvetlenül összefüggő költségek 3,5 milliárd forintot tesznek ki, 2,5 milliárd forint kiadás az üzemzavar miatt keletkezett, míg további 3 milliárdot a bankok vontak ki a cég finanszírozásából. Hangsúlyozta: a cég kizárólag a szállítók türelmének köszönheti, hogy még működik.
Vitatják az eljárást
A sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy a cégre a környezetkárosodás miatt kiszabott hulladékgazdálkodási bírság többszintű jogszabálysértést tartalmaz. Az elsőfokú környezetvédelmi hatóság mintegy 135 milliárd forintos bírság megfizetésére kötelezte a Mal Zrt.-t – emlékeztetett Egerszegi Tamás, a timföldgyár bírságának ügyében eljáró ügyvéd. Kiemelte, hogy a bírság egyetlen jogszabály, a hulladékgazdálkodási törvény megsértésére vonatkozik. Véleménye szerint az egyik jogszabálysértés, hogy a határozatot az a hatóság hozta meg, mely jogelődjének érintettsége felmerülhet a katasztrófa okainak fel nem tárásában. A többi között a vörösiszap-tározó helyének kijelölését, az üzemeltetési, vízjogi, építési engedélyeinek kiadását is ugyanaz a hatóság végezte.
Álláspontjuk szerint a közigazgatási eljárásról szóló jogszabály kimondja, hogy az ügy intézésében az a hatóság, amelynek jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, nem vehet részt. Az ügyvéd a bírságról hozott határozatot jogszerűtlennek, a bírság kiszámítását hibásnak nevezte. A Mal a bírságról szóló határozattal szemben jogorvoslattal élt, jelenleg a másodfokú eljárás van folyamatban.
A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
