Lesz-e Magyarországnak egy jó sztorija?

2014-ig szóló konkrét üzleti tervet kellene készítenie Magyarországnak, amit a piacok is örömmel fogadnának.

Kovács András
2012. 02. 13. 20:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mi végre van a Nemzetközi Valutaalap (IMF)? – tette föl a kérdést Csaba László, a Közép-Európa Egyetem tanára. Azért jött létre az IMF, hogy a nehéz helyzetbe került országok meg tudják őrizni a gazdasági stabilitásukat a külső segítség révén – tette hozzá. Két éve úgy tűnt, hogy az ország képes lesz a piacról finanszírozni magát, de 2011 júniusában kiderült, hogy „nagy a baj” a világban – mutatott rá a szakértő. Csaba szerint nem a pénz hiányzik a rendszerből, hanem a hitelezési hajlandóság.

„Az ország finanszírozhatóságát nem hirtelen, hanem előretekintő módon kell szabályozni.” A közgazdász szorgalmazta egy olyan üzleti terv elkészítését, amely az alapja lehet a jövőbeli cselekvésnek, valamint a kormányzati kommunikáció egységesítését. „Ha ezt elő tudnánk adni, azt nagyon szeretnék a piacok.” Csaba rámutatott arra, hogy most a kérelmező pozíciójában vagyunk, amihez alkalmazkodni kell.

Elegük lett

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy látja, általában akkor fordulnak országok az IMF-hez, ha ikerdeficit (magas költségvetési és külkereskedelmi hiány) alakul ki, de most Magyarország nincs ebben a helyzetben. Tavaly őszre kiderült, hogy a finanszírozóknak elegük lett az uniós araszolgatásból, valamint Európa képtelen bármit is csinálni Görögországgal – tette hozzá. Január 30-án hosszú idő után végre született döntés, de ez csupán abból áll, hogy sokkal nagyobb szigor lesz a tagállamokkal szemben – hangsúlyozta az államtitkár.



Volt egy jó sztorink

Az IMF jelentősen átalakult 2008 óta, amit jól szimbolizál az is, hogy többfajta hitelt képes nyújtani – mondta Cséfalvay. Az államtitkár szólt az olasz reformokról is, amelyek legfőbb célja az ország versenyképességnek a helyreállítása, de ehhez idő kell. „Az elmúlt években hozott szokatlan intézkedésekkel hazánk időt nyert.”

Az átalakítások kapcsán Cséfalvay rámutatott arra, hogy Németországban többek között a rugalmas munkaerőpiac megteremtésével tudták az állástalanságot csökkenteni. „Tavaly volt egy jó sztorink, amit Széll Kálmán-tervnek hívtunk, és a piacok bíztak is benne, és mostanra több mint 80 százaléka meg is valósult” – hangsúlyozta Cséfalvay. Úgy látja, akkor lesz komplett a teljes sztori, ha sikerül megkötni a megállapodást az IMF-fel.

Mindenki érdekelt a megállapodásban

„Mindegyik fél abban érdekelt, hogy létrejöjjön a megállapodás az IMF-fel, jeleztük, mit szeretnénk” – hangsúlyozta Cséfalvay. „Szeretnénk egy olyan elővigyázatossági keretet, amely stabilitást hoz, mivel jelenleg nagyon nehéz tervezni a gazdaságban a gyorsan változó környezet miatt” – mutatott rá az NGM államtitkára. „Nem lehet megjátszani a pénzpiacokon, hogy nem fizetjük ki az adósságainkat, mert akkor évtizedekre kiszorulunk onnan” – tette hozzá befejezésül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.