Lesz-e Magyarországnak egy jó sztorija?

2014-ig szóló konkrét üzleti tervet kellene készítenie Magyarországnak, amit a piacok is örömmel fogadnának.

Mi végre van a Nemzetközi Valutaalap (IMF)? – tette föl a kérdést Csaba László, a Közép-Európa Egyetem tanára. Azért jött létre az IMF, hogy a nehéz helyzetbe került országok meg tudják őrizni a gazdasági stabilitásukat a külső segítség révén – tette hozzá. Két éve úgy tűnt, hogy az ország képes lesz a piacról finanszírozni magát, de 2011 júniusában kiderült, hogy „nagy a baj” a világban – mutatott rá a szakértő. Csaba szerint nem a pénz hiányzik a rendszerből, hanem a hitelezési hajlandóság.

„Az ország finanszírozhatóságát nem hirtelen, hanem előretekintő módon kell szabályozni.” A közgazdász szorgalmazta egy olyan üzleti terv elkészítését, amely az alapja lehet a jövőbeli cselekvésnek, valamint a kormányzati kommunikáció egységesítését. „Ha ezt elő tudnánk adni, azt nagyon szeretnék a piacok.” Csaba rámutatott arra, hogy most a kérelmező pozíciójában vagyunk, amihez alkalmazkodni kell.

Elegük lett

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy látja, általában akkor fordulnak országok az IMF-hez, ha ikerdeficit (magas költségvetési és külkereskedelmi hiány) alakul ki, de most Magyarország nincs ebben a helyzetben. Tavaly őszre kiderült, hogy a finanszírozóknak elegük lett az uniós araszolgatásból, valamint Európa képtelen bármit is csinálni Görögországgal – tette hozzá. Január 30-án hosszú idő után végre született döntés, de ez csupán abból áll, hogy sokkal nagyobb szigor lesz a tagállamokkal szemben – hangsúlyozta az államtitkár.



Volt egy jó sztorink

Az IMF jelentősen átalakult 2008 óta, amit jól szimbolizál az is, hogy többfajta hitelt képes nyújtani – mondta Cséfalvay. Az államtitkár szólt az olasz reformokról is, amelyek legfőbb célja az ország versenyképességnek a helyreállítása, de ehhez idő kell. „Az elmúlt években hozott szokatlan intézkedésekkel hazánk időt nyert.”

Az átalakítások kapcsán Cséfalvay rámutatott arra, hogy Németországban többek között a rugalmas munkaerőpiac megteremtésével tudták az állástalanságot csökkenteni. „Tavaly volt egy jó sztorink, amit Széll Kálmán-tervnek hívtunk, és a piacok bíztak is benne, és mostanra több mint 80 százaléka meg is valósult” – hangsúlyozta Cséfalvay. Úgy látja, akkor lesz komplett a teljes sztori, ha sikerül megkötni a megállapodást az IMF-fel.

Mindenki érdekelt a megállapodásban

„Mindegyik fél abban érdekelt, hogy létrejöjjön a megállapodás az IMF-fel, jeleztük, mit szeretnénk” – hangsúlyozta Cséfalvay. „Szeretnénk egy olyan elővigyázatossági keretet, amely stabilitást hoz, mivel jelenleg nagyon nehéz tervezni a gazdaságban a gyorsan változó környezet miatt” – mutatott rá az NGM államtitkára. „Nem lehet megjátszani a pénzpiacokon, hogy nem fizetjük ki az adósságainkat, mert akkor évtizedekre kiszorulunk onnan” – tette hozzá befejezésül.