A tárcavezető hétfőn, a határozati javaslat expozéjában azt mondta, a pénzügyi válság „megroppantott” pár eurózóna-tagállamot, ezért olyan uniós stabilitási mechanizmust hoztak létre, amelynek segítségével átvészelhetők a kritikus időszakok. Kiderült azonban, hogy ennél többre van szükség – mondta. Hozzátette: Magyarországnak nem érdeke egy többszintű, megosztott Európa, mindegy, hogy a megosztottság milyen vonalak mentén alakul ki. Szeretnék, ha nem lenne ellentét Észak és Dél, a nagyok és a kicsik, a gazdagok és a kevésbé gazdagok, a régiek és az újak, valamint az eurózóna és a valutaunión kívüli országok között – fogalmazott.
Közölte azt is: azokat a feltételeket, amelyeket a szerződés tartalmaz, többségében az ország még nem tudja teljesíteni, de meg fog ezeknek felelni akkor, amikor csatlakozik a valutaunióhoz. Szerződő feleknek minősülnek az első perctől, de a kötelezettségeket csak akkor kell betartani, ha belépnek az eurózónába – ismertette a külügyminiszter. A dokumentum elfogadásával az Országgyűlés támogatja Magyarország csatlakozását az új uniós fiskális paktumhoz. Az Európai Tanács állam- és kormányfői idén január végén állapodtak meg a paktum tartalmáról és a tervek szerint a tagállamok az Európai Tanács március 1-2-i ülésén alá is írják a dokumentumot. A kormány február 8-án tárgyalta meg a szerződés végleges szövegéről szóló előterjesztést, annak elfogadását azonban az Országgyűlés támogatásához kötötte.
Zöld út a horvát EU-csatlakozásról szóló szerződésnek
Jóváhagyta az Országgyűlés hétfőn a Horvátország európai uniós csatlakozásáról szóló szerződést. A parlament 334 igen szavazattal, 5 jobbikos képviselő – Ferenczi Gábor, Gaudi-Nagy Tamás, Lenhardt Balázs, Pörzse Sándor és Z. Kárpát Dániel – tartózkodása mellett fogadta el Martonyi János külügyminiszter erről szóló előterjesztését, amely kihirdeti a Brüsszelben tavaly decemberben aláírt szerződést. A voksolás eredményét hosszan tartó taps fogadta a patkó minden oldaláról. A külügyi tárca vezetője expozéjában azt mondta, Magyarországnak és a térségnek is történelmi jelentőségű esemény a horvát csatlakozás, amely fontos állomás Európa újraegyesítésének útján, és pozitív üzenetet közvetít: a bővítés – amely Európa erősítését szolgálja – nem áll meg.
A szerződés a horvát–magyar kétoldalú kapcsolatoknak is új lendületet ad minden területen – jelentette ki Martonyi János, aki szerint a csatlakozás a magyar nemzetpolitika szolgálatában is áll. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy Szerbia is rövid időn belül elnyeri a tagjelölti státuszt. Az országgyűlési frakciók egyöntetűen támogatásukról biztosították a csatlakozást. A parlamenti ülésen a szavazáskor részt vett a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete is. Horvátország 2013 júliusától válik az EU 28. teljes jogú tagállamává, ha a ratifikációs folyamat fennakadás nélkül lezajlik a jelenlegi tagországokban. A horvátok 2005 márciusában kezdték meg a csatlakozási tárgyalásokat, amelyek több mint hat évig tartottak.