„Orbán bizonyította elkötelezettségét”

Orbán igyekezett nyitott lenni és bizonyítani a kompromisszumok iránti elkötelezettségét.

Kicsit úgy tűnt le, hogy Orbán Viktor miniszterelnök le akarta tudni a kötelezőt a mostani parlamenti évadnyitó beszédével– mondta el lapunk érdeklődésére Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője. Az elmúlt évekkel szemben ez nem volt egy klasszikus nyitóbeszéd, mivel minimálisan szerepeltek benne belpolitikai témák – tette hozzá. Gyömöre szerint a miniszterelnök az évértékelőn hallott retorikát vitte tovább. A miniszterelnök igyekezett nyitott lenni és bizonyítani a kompromisszumok iránti elkötelezettségét. Új elem nem volt a miniszterelnök mostani beszédében a korábbi évértékelőhöz képest – hangsúlyozta a szakértő.

Kiszelly Zoltán szerint azért volt fontos a mostani parlamenti beszéd, mert az Európai Unió vezetőinek a prioritásaival találkozott. Orbán bizonyította Európa és a fegyelmezett költségvetés iránti elkötelezettségét – mondta a politológus. Úgy látja, ezek a megnyilvánulások mindenképpen javítják az esélyét a Nemzetközi Valutaalappal való hitelmegállapodásnak.

Megerősítést nyert az évértékelő

Orbán Viktor mostani parlamenti beszéde néhány üzenetben, így a középosztály támogatásában és a Jobbik, illetve a baloldal párhuzamos kritikájában megerősítette az évértékelőn elhangzottakat – mondta el az MNO-nak Varga Áron, a Policy Solutions elemzője. Ugyanakkor komoly különbség az évértékelő és a parlamenti felszólalás között, hogy a miniszterelnök ma sokkal Európa-pártibb hangnemet használt, kifejezetten kijelentve, hogy Magyarország helye az Európai Unióban van, sőt a bővítés élharcosai vagyunk – tette hozzá.

Varga szerint ez nem kis ellentmondásban áll azzal az egy héttel ezelőtti mondásával, miszerint Európa olyan, mint az alkohol: nagy célokra inspirál, és megakadályozza, hogy elérjük azokat. A fő kérdés ugyanakkor az, mennyiben fogadja el a média és a választók a kormányfő interpretációját, miszerint a paktum azért elfogadható, mert csak az euróövezeti országokra vonatkozik – hiszen például a Jávor Benedek LMP-frakcióvezető által is hivatkozott félszázalékos strukturális költségvetési hiánycél Magyarországra is áll, és a hasonló célok tartásával a kormánynak eddig is akadtak problémái – hangsúlyozta az elemző.

Középre tartanak

A békülékenyebb, Európa-pártibb hangnemből arra lehet következtetni, hogy Orbán most elsősorban a piacok és Európa megnyugtatására törekedett. Ez a kettős kommunikáció – amit az évértékelő beszédben a parlamenti felszólalás kettőssége tökéletesen mutat – nem új fegyver a miniszterelnök eszköztárában – vélekedett az elemző.

A nagyobb médiafigyelmet kapó, főleg a saját szavazótábornak szóló beszédek (ilyen volt az évértékelő) egy lényegesen harcosabb hangvételt hordoznak, mint a parlamenti felszólalások. A kormány kísérletet tesz arra, hogy a „teljes megalkuvás” és a „fejjel a falnak rohanás” között középre pozicionálja saját magát, ami hatékony kommunikáció lehet abban az esetben, ha ez valódi irányváltást jelent, és Orbán saját szavazótáborának szóló üzenetei a jövőben nem hiteltelenítik azt – zárta Varga.

Márciusban benyújtják

Mint ismert, Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy fontos és kedvező döntést sikerült elérnie Brüsszelben. Az unióval és az IMF-fel a jegybankról, az országgyűlési biztos jogállásáról, a pénzügyi védőháló egyes kérdéseiről is kompromisszumra kell törekedni. „Erre szolgáltattunk példát” – tette hozzá.

A miniszterelnök szólt arról is, hogy eddig senki sem írt alá semmilyen fiskális paktumot. A miniszterelnökök megegyeztek arról, amiben korábban egyetértettek, most a szakértők szövegezik a pénzügyi uniós tervezetet. A szerződést márciusban fogják aláírni, amit neki ezután még be kell nyújtania a magyar parlament elé.

Az új pénzügyi szerződés lényegében automatikus szankciókat ír elő a részes országokkal szemben, ha költségvetési hiányuk meghaladja a GDP 3 százalékát. A cél azonban ennél is nagyra törőbb: az úgynevezett kiegyensúlyozott költségvetés elérése, amit 0,5 százalékosnál alacsonyabb strukturális (az adósságtörlesztést és az esetleges kivételes körülmények miatti tényezőket nem számító) deficitszintként határoznak meg.