A politikus az EP állampolgári jogok, bel- és igazságügyi bizottságának (LIBE) alelnöke, amelyben liberális kezdeményezésre február 9-én majdnem ötórás meghallgatást tartottak Navracsics Tibor részvételével a „magyarországi helyzetről”.
Gál Kinga a lap hétfői számában megjelent (a vita másnapján készült) interjúban elmondta, hiába próbáltak a Gyurcsány-kormány jogsértései ellen fellépni. „Nem egy ízben, mind a LIBE szintjén, mind plenáris szinten kértük a kérdés napirendre vételét, határozat elfogadását. De a bizottságban éppen úgy, mint az Európai Parlament plenáris ülésén csak a többség jóváhagyásával kerülhet valami a napirendre” – fogalmazott a politikus. Így pedig hiába van többsége az Európai Néppártnak, a többi frakció összefogása megakadályozhatja a határozathozatalt vagy már a kérdés tárgyalását is. „Amikor 2006 őszén a rendőri brutalitás ügyében akartunk lépni, a házbizottság ülésén sem támogattak bennünket az említett frakciók közül” – idézte fel a politikus. „Ugyanezért kaphatott helyet az a ronda vita a múlt hónapban Strasbourgban az Európai Parlament plenáris ülésén, mert ezen frakciók összefogtak, és megvolt a többségük mind a vita, mind a héten esedékes, Magyarország elleni határozat napirendre tűzéséhez. Az általunk felvetett súlyos jogsértéseket – amelyeket szocialista kormányok követtek el – pedig lesöprik az asztalról ugyanazon többségükkel. Ezt nevezem én kettős mércének” – mondta Gál Kinga.
A fideszes EP-képviselő beszélt arról is, hogy korábban többször fordultak az EB-hez a határon túli magyarok ügyében. „Ilyenkor mindig azt a választ kaptuk, hogy a kisebbségi jogok nem tartoznak a közösségi jog hatáskörébe, és a bizottság ugyan általában védi a kisebbségeket, de konkrét jogsérelmek esetén sincs lehetősége eljárni. Vagyis a szöveg mindig az, hogy ők védik a kisebbségeket, de ha a való életben problémák vannak, akkor soha nem kapunk olyan fogódzkodót, amelynek alapján el lehetne indítani valamit. Ugyanis a bizottság mindig azt mondja, hogy erre nincs kompetenciája.”
Magyarország kapcsán viszont most az látszik, hogy túlteszik magukat ezen, és megkeresik a nem uniós intézményeket – mondta Gál Kinga. „Ilyenkor majd a Velencei Bizottság vagy a strasbourgi Európa Tanács fogja nekünk megmondani, hogy mit kell tennie Magyarországnak.” A politikus szerint ezt láthattuk a médiatörvény vitájában is. „Mivel a bizottságnak a médiatörvény egészében, amely nem tartozik a közösségi joghoz, nincs illetékessége, azt várja el tőlünk, hogy fogadjuk el a külső testületek ajánlásait. Sőt: amit majd ajánlani fog, annak elfogadására a magyar miniszterelnök-helyettes látatlanban kötelezze el magát. És a biztos asszony van felháborodva akkor, ha Navracsics Tibor erre azt feleli, akkor tudja csak elfogadni, ha az ajánlás nem ellentétes azzal a magyar alkotmánnyal, amelyre felesküdött.”
„Az Európai Unióban összemossák a különböző kisebbségeket, noha teljesen más a problémájuk, más megoldásokat igényelnek. Ez arról árulkodik, hogy valójában nem akarják megoldani ezeket a kérdéseket. Képtelenség ugyanis általánosságban beszélni kisebbségekről” – hívta fel a figyelmet Gál Kinga, hozzátéve: az unióban az értékek küzdelme zajlik. „Azt kell megértetni mindenkivel, hogy csak azért, mert valaki egyfajta értékrendet vall, nem autokrata, nem antidemokratikus, és nem akarja megszüntetni az emberi jogokat. Ez az intoleráns szemléletmód elfogadhatatlan.”
Gál Kinga kérdésre válaszolva azt is elmondta: nem emlékszik arra, hogy Göncz Kinga (az emberjogi bizottság másik alelnöke) az üléseken valaha is pozitív kijelentést tett volna a határon túli magyarokkal kapcsolatban.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
