Újabb, magát függetlennek nevező szereplő tett javaslatot arra, hogy az ellenzék milyen módon lehet képes a Fidesszel szembeni leghatékonyabb összefogásra. Tóth Zoltán 1989-ben, a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon a kormány képviseletében mint választási szakértő vett részt. 1990–1999 között az Országos Választási Iroda vezetője, majd 2002–2004 között a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára volt.
Tóth az ellenzéki összefogás érdekében előválasztásokat vezetne be, amelyen a polgárok eldönthetnék, hogy az adott választókerületben melyik szervezet jelöltje szálljon szembe a Fidesszel, így „ha a demokratikus pártok közös egyéni jelölteket tudnak indítani 106 egyéni választókerületben, és közös országos listát, akkor a szavazatok 50 százalékával kétharmad, illetve háromnegyed közötti mandátumtöbbséget szerezhetnek a parlamentben”.
Nem akar külön indulást
A volt választásiiroda-vezető eszmefuttatásának legérdekesebb eleme, hogy szerinte a „Fidesz 32–33 százalékos támogatottsága pedig egyszerű, 51 százalékos parlamenti többséget eredményezne” számukra. Arról nem írt a számításai során, hogy mi van akkor, ha az ellenzéki térfélen egy 60 százalékos erő áll szemben. Az is érdekes gondolatmenet eredménye, hogy „amennyiben 2014-ben külön-külön indulnak az ellenzéki pártok, akkor a legtöbb szavazathoz jutó legfeljebb a mandátumok egynegyedét éri majd el és kétpárti parlament jön létre”. Vajon Tóth honnan tudja, hogy 2014-ben melyik erőnek mekkora lesz a támogatottsága?
Az előválasztás egyébként nem ismeretlen dolog szocialista körökben. Tavaly a francia szocialisták hasonló procedúra révén választották ki Francois Hollande elnökjelöltet. Az akkori eljárás nyílt volt, és az voksolhatott, aki aláírta a baloldali értékrendet összegző nyilatkozatot. Az első fordulóban 2,7, míg a másodikban 2,8 millió fő vett részt. Hasonló tendenciát követ az MSZP is, amely a tavalyi alapszabály-módosítással vezette be az előválasztást. Ez alapján a jövőben csak az lehet majd képviselő vagy kormányfőjelölt, akit nemcsak a párttagok meghatározott többsége, de az interneten regisztrált támogatók tíz százaléka is támogat.
Szigetvári is károsnak tartja
Az ellenzéki szervezetek közötti ellentétek áthidalására tett javaslatot a Political Capital is azzal, hogy szerintük három, legfeljebb négy politikai erő feloszthatja egymás között a 106 egyéni választókerületet úgy, hogy minden egyes választókerületben csak egyikük gyűjti a szelvényeket. Arra kell csak figyelniük, hogy 27 jelöltje minden pártnak legyen, illetve hogy azok lefedjenek Budapest mellett legalább kilenc megyét – szerepel a tanácsában.
Mindezen tervek végrehajtásához a szervezeti erőt egyelőre a Kónya Péter által szervezett ellenzéki kerekasztal biztosítaná. Székely Tamás, a mozgalom társelnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy „a választási törvény alapján el kell dönteni, hogy külön induljanak-e a pártok vagy közös listával. Ezeket a kérdéseket többlépcsős egyeztetés során, részben szakbizottságokban, részben plenáris üléseken tárgyalnák a résztvevők”. A kerekasztal egyelőre nem ült össze, legutóbb az LMP jelezte távolmaradását, és Szigetvári Viktor, az MSZP 2010-es kampányfőnöke is jelenleg minden ellenzéki kerekasztal-kezdeményezést károsnak tart.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
