Újabb mentőövet dobnának a baloldalnak

Az Országos Választási Iroda volt vezetője is bemutatta javaslatát az ellenzéki összefogásra, kérdés, hallgatnak-e rá.

Kovács András
2012. 02. 19. 6:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb, magát függetlennek nevező szereplő tett javaslatot arra, hogy az ellenzék milyen módon lehet képes a Fidesszel szembeni leghatékonyabb összefogásra. Tóth Zoltán 1989-ben, a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokon a kormány képviseletében mint választási szakértő vett részt. 1990–1999 között az Országos Választási Iroda vezetője, majd 2002–2004 között a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára volt.

Tóth az ellenzéki összefogás érdekében előválasztásokat vezetne be, amelyen a polgárok eldönthetnék, hogy az adott választókerületben melyik szervezet jelöltje szálljon szembe a Fidesszel, így „ha a demokratikus pártok közös egyéni jelölteket tudnak indítani 106 egyéni választókerületben, és közös országos listát, akkor a szavazatok 50 százalékával kétharmad, illetve háromnegyed közötti mandátumtöbbséget szerezhetnek a parlamentben”.

Nem akar külön indulást

A volt választásiiroda-vezető eszmefuttatásának legérdekesebb eleme, hogy szerinte a „Fidesz 32–33 százalékos támogatottsága pedig egyszerű, 51 százalékos parlamenti többséget eredményezne” számukra. Arról nem írt a számításai során, hogy mi van akkor, ha az ellenzéki térfélen egy 60 százalékos erő áll szemben. Az is érdekes gondolatmenet eredménye, hogy „amennyiben 2014-ben külön-külön indulnak az ellenzéki pártok, akkor a legtöbb szavazathoz jutó legfeljebb a mandátumok egynegyedét éri majd el és kétpárti parlament jön létre”. Vajon Tóth honnan tudja, hogy 2014-ben melyik erőnek mekkora lesz a támogatottsága?

Az előválasztás egyébként nem ismeretlen dolog szocialista körökben. Tavaly a francia szocialisták hasonló procedúra révén választották ki Francois Hollande elnökjelöltet. Az akkori eljárás nyílt volt, és az voksolhatott, aki aláírta a baloldali értékrendet összegző nyilatkozatot. Az első fordulóban 2,7, míg a másodikban 2,8 millió fő vett részt. Hasonló tendenciát követ az MSZP is, amely a tavalyi alapszabály-módosítással vezette be az előválasztást. Ez alapján a jövőben csak az lehet majd képviselő vagy kormányfőjelölt, akit nemcsak a párttagok meghatározott többsége, de az interneten regisztrált támogatók tíz százaléka is támogat.

Szigetvári is károsnak tartja

Az ellenzéki szervezetek közötti ellentétek áthidalására tett javaslatot a Political Capital is azzal, hogy szerintük három, legfeljebb négy politikai erő feloszthatja egymás között a 106 egyéni választókerületet úgy, hogy minden egyes választókerületben csak egyikük gyűjti a szelvényeket. Arra kell csak figyelniük, hogy 27 jelöltje minden pártnak legyen, illetve hogy azok lefedjenek Budapest mellett legalább kilenc megyét – szerepel a tanácsában.

Mindezen tervek végrehajtásához a szervezeti erőt egyelőre a Kónya Péter által szervezett ellenzéki kerekasztal biztosítaná. Székely Tamás, a mozgalom társelnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy „a választási törvény alapján el kell dönteni, hogy külön induljanak-e a pártok vagy közös listával. Ezeket a kérdéseket többlépcsős egyeztetés során, részben szakbizottságokban, részben plenáris üléseken tárgyalnák a résztvevők”. A kerekasztal egyelőre nem ült össze, legutóbb az LMP jelezte távolmaradását, és Szigetvári Viktor, az MSZP 2010-es kampányfőnöke is jelenleg minden ellenzéki kerekasztal-kezdeményezést károsnak tart.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.