Dúró Dóra (Jobbik) szerint az országgyűlési képviselők botrányos viselkedése indokolja az új szabályozást. Példaként említette, hogy rendszeresen vannak olyan honatyák, akik a plenáris ülés alatt esznek az ülésteremben, zenét hallgatnak, focimeccset néznek, „sőt van, aki a fogsorát is kiveszi és tisztogatja, vagy a műemlék hamutartókban nyomják el a cigicsikküket, vagy pedig ittasan szólalnak fel, mint ahogy ezt Szanyi Tibor (MSZP) megtette”. Az ellenzéki képviselő leszögezte: a Jobbik kitart amellett, hogy meg kellene szüntetni a mentelmi jogot, hogy a képviselők ne bújhassanak e mögé. Az összeférhetetlenségi szabályokat is tovább szigorítaná az ellenzéki párt, hogy polgármester mellett önkormányzati képviselő se lehessen országgyűlési képviselő, valamint a honatyák hiányzásait is jobban szankcionálnák.
Bajnokság és „gumiszabályok”
Farkas Gergely a frakcióalakítás szabályaival kapcsolatban Lamperth Mónika szavaira reagálva leszögezte: bár egy bajnokság félidejében változtatják meg a szabályokat, de „egy olyan bajnokságról beszélünk, amelyben a Demokratikus Koalíció (DK) el sem indult”.
A Jobbik szerint a javaslatban foglalt teljes „fegyelmezési szabályozás” túlzott, felesleges és politikai vitákat fog generálni. Példaként az ellenzéki politikus a sok „gumiszabályt” hozta fel, hiszen például a súlyos rendzavarás vagy a sértő kifejezés kategória mérlegelése az éppen elnöklő politikus feladata, így várhatóan nem lesz következetes a szankciók használata.
Gaudi-Nagy Tamás, a radikális párt harmadik vezérszónoka arról beszélt, hogy szerinte az „önkényes házelnöki megnyilvánulásokat” inkább minimalizálni kellene, nem pedig erősíteni. A jobbikos politikus az általa benyújtott módosító indítványai közül kiemelte azt, amely nem képviselő esetében két év, országgyűlési képviselő esetén három év börtönnel tenné büntethetővé, ha valaki nem vesz részt egy parlamenti vizsgálóbizottság ülésén.
Az LMP szűkítené a mentelmi jogot
Szilágyi Péter, az LMP egyik vezérszónoka nem tartja jónak, hogy a ciklus közben alkotnak új törvényt az Országgyűlésről, szerinte a jogbiztonsághoz hozzátartozna, hogy az új szabályok csak a következő választások után felálló parlamentben lépjenek életbe.
Kifogásolta, hogy a javaslat alapján nem lesz kötelező a vizsgálóbizottságok felállítása akkor sem, ha a képviselők egyötöde kéri. Javasolta a képviselői mentelmi jog leszűkítését, és úgy vélte, sokkal átláthatóbbá kell tenni a zárószavazás előtti módosító javaslatok rendszerét.
Schiffer tájékoztatási szabadságot szeretne
Schiffer András, az LMP másik vezérszónoka a javaslat kapcsán üdvözölte az összeférhetetlenségi szabályok megalkotását, de szerinte „az lenne derék dolog”, ha nemcsak a következő ciklustól, hanem mostantól nem lehetnének képviselők, akik kormányhivatalt vezetnek. Szerinte a gazdasági összeférhetetlenséget is ki kellene terjeszteni, hogy ne lehessenek olyan képviselők, akik átláthatatlan „offshore-paradicsomokba mutató gazdasági társaságokban” vesznek részt.
Javasolta az Országgyűlés nyilvánosságának kiterjesztését, és azt, hogy a sajtó munkáját ne korlátozzák, mert szerinte igenis a választópolgárokra tartozik, kik azok a képviselők, akik rendszeresen zavarják az ülést, kik hiányoznak rendszeresen, és milyen diskurzus folyik a teremben az aktuális felszólaláson kívül. Kifogásolta, hogy a javaslat korlátozza a képviselők és a képviselőcsoportok tájékoztatási szabadságát, holott szerinte egy parlamenti képviselő az Országgyűlés épületében arról tájékoztatja a sajtót, amiről akarja.
Megjegyezte: időszerű a házelnök helyettesítésének megoldása, hiszen jelenleg nincs szabályozva, mi történik például, ha az Országgyűlés elnökének holnaptól „véletlenül” át kell vennie az ideiglenes köztársasági elnöki posztot.
Karácsony Gergely (LMP) azt emelte ki, hogy nem támogatják a frakcióalakítás szigorítását, mert álláspontjuk szerint ez ellentétes a szabad mandátum elvével.
Az elnöklő Lezsák Sándor a vezérszónoki felszólalások után elnapolta a vitát.
