Lapunknak válaszolva Németh megerősítette, bízik benne, hogy az elmúlt másfél év alapján folytatódik a magyar–szlovák viszony rendeződése a választásokat követően is. A 2010-es koalíció hatalomra kerülésével sikerült meghaladni a nyílt háborúskodást – tette hozzá. Az az intenzív párbeszéd, amit a Radicova-kabinettel sikerült kiépítenünk, reméljük, megmarad – hangsúlyozta a politikus.
„A még vitát jelentő kérdésekre, reméljük, civilizált válaszokat fog adni az új kabinet.” A külügyi államtitkár bízik benne, hogy a Magyar Koalíció Pártja karakteres érdekképviseletet tud majd biztosítani a parlamentben. „Örülnénk annak, ha magas lenne a magyarok részvétele a voksoláson, és az apátia nem temetné maga alá a felvidéki magyarokat.”
Nem szólunk bele
A romániai politikai helyzet kapcsán úgy fogalmazott, hogy olyan időszakban vagyunk, hogy 20. századi összehasonlításban mézesheteket él a magyar–román kapcsolat. Németh szerint sok kérdésben (kohéziós politika, energiafüggőség oldása, agrártámogatások) egy oldalra sodródtunk, így az együttműködés és összefogás lehetőséget keressük, a nehéz kérdések emiatt könnyebben kezelhetőek. A román ellenzéki pártok részéről egyre kevesebb az aggályos megnyilatkozás, így vélhetőleg nem várható komoly változás a választásokat követően – tette hozzá.
Az erdélyi magyarság érdeke, hogy a kiegyensúlyozott viszony megmaradjon, emellett alapvető szempont, hogy minél erősebb képviselete legyen a román parlamentben – hangsúlyozta Németh. A politikus szerint a romániai önkormányzati voksoláson a tömb magyar területeken lévő külön indulás segítheti az erő felmérését. „Ezt követően remélhetően lesz annyi esze a politikai erőknek, hogy a parlamenti választásokra megszülessenek a megfelelő megállapodások.” Magyarország nem kívánja az erdélyi magyarok helyett eldönteni a vitákat, ezekre a kérdésekre nekik kell megtalálni a legjobb válaszokat – tette hozzá.
Ennek lejárt az ideje
2,5 milliós, csökkenő létszámú magyarság él a határokon túl – mondta Németh. Nagyon drámai, gyorsuló ütemű népességfogyással van dolgunk – tette hozzá. Az alapvető dilemma, hogy befolyásoljuk vagy sem a nemzetpolitikai folyamatokat – vélekedett a külügyi államtitkár. Az elmúlt húsz évet is ez a dilemma jellemezte, mivel egyesek szerint a beavatkozással ugyanannyi kárt, mint hasznot tud okozni hazánk – mutatott rá Németh.
A határon túli magyarok kiszolgáltatott helyzetben vannak a szomszédos országokban, aminek az elfogadása nem egy erkölcsi döntéstől mentes dilemma – mondta az államtitkár. Ha nem kívánjuk befolyásolni a folyamatokat, az cserbenhagyásnak számítana – hangsúlyozta a politikus. Németh szerint a verbális kötelezettségvállalások időszaka lejárt, a határon túliaknak sok kudarcélményt kellett elkönyvelniük az elmúlt időszakban. „A határon túli magyarok jól eltalált, sikeres politikát várnak el.”
Érdemes magyarnak maradni?
A magyarországi társadalom érdeklődésének nincs a homloktermében a határon túliak helyzete, de kritikus időpontokban növekszik a figyelem – vélte a külügyi államtitkár. Németh szerint a külföld alapvető elvárása, hogy „nyugi, túl nagy balhé ne legyen”. Ha az elvárásokat egymásra vetítjük, akkor a közös nevező a sikeres befolyásolás. A politikus hangsúlyozta, hogy az új alaptörvény új kereteket adott a nemzetpolitikának, világosan definiálták meddig terjed a hazai felelősség, alkotmányos garancia mondatott ki.
A nemzetpolitika terén egyik fő célkitűzésünk a diszkrimináció megszüntetése, valamint a fennmaradáshoz elengedhetetlen autonómiaformák támogatása – hangsúlyozta a külügyi államtitkár. „A külpolitikában elsőrendű feladat a határon túli magyarság védelme.” Németh kiemelte, hogy a siker egyik előfeltétele a megfelelő szakembergárda kiépítése. Világossá kell tenni, hogy érdemes magyarnak maradni – mondta a politikus.
