„Ha Magyarországon fölmerül a kisebbségi kérdés, akkor nagyon gyorsan találkozunk Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő nevével” – hangsúlyozta Németh. A kisebbségi kérdés szinte Európa valamennyi országát érintő probléma, tette hozzá. Gál munkája bizonyos értelemben dokumentumkötet, de egyben vitairat – fogalmazott a külügyi államtitkár, aki szerint „az uniós polgároknak egyforma elbírálásban kellene részesülnie minden szempontból”.
Polgárok Európája akkor lehet, ha mindenkire egyenlő figyelmet fordítanak, világított rá a politikus. Az unióban feltétlenül kellene lennie kisebbségvédelmi politikának, de az Intergroup révén vannak lehetőségek az érdekérvényesítésre – mondta Németh. Az államtitkár szerint a kisebbségi kérdések elhanyagoltsága többek között több nagy tagállam érdeke, valamint az érintett csoportok gyenge érdekérvényesítő képessége. Németh Zsolt rávilágított arra is, hogy az együttélés nem vezethet az adott kisebbség beolvadásához.
Véget kell vetni a hidegháborúnak
„Az EU kevéssé kéri számon a vállalásokat a tagállamokon.” Németh példaként hozta föl Szlovákiát, ahol nem sikerült elérni a kisebbségi jogoknak azt a szintjét, amikor északi szomszédunk 2004-ben csatlakozott a közösséghez. A fő kérdés az államtitkár szerint, hogy a következő években sikerül-e szélesíteni a kisebbségvédelem eszköztárát. „Ahol etnikai hidegháború folyik, ott nem beszélhetünk békés együttélésről.”
Európában sok kisebbségi közösség van, ahol nagyon erős a fiatalokban a kiállás igénye, ezért a mi közösségeinkben is fontos az utánpótlás biztosítása, hangsúlyozta Gál Kinga. Az uniós képviselő szerint ezen a téren a magyaroknak mindenképpen van mit pótolniuk. Ha túl bonyolult egy kisebbségi probléma, akkor mindig azt a választ kapjuk, hogy a közösségi jog erre nem adott felhatalmazást – ismertette a politikus.
Nem elég a jogi keret
Gál rámutatott arra, hogy az Intergroup elmúlt két és fél éves időszaka alatt először sikerült elérni, hogy az Európai Bizottság képviselői jelen legyenek a viták során. „Ez nem azt jelenti, hogy a közeljövőben elmozdulás lesz a kisebbségi jogok területén.” Az uniós képviselő szerint az 1990-es évekhez képest bizonyos visszalépést lehet látni ezen a területen, „újra meg kell védenünk az akkoriban elfogadott koppenhágai kritériumokat”. Ma Európa nagyobbik felében kisebbségként nem a nemzetiségi közösségeket értik, hanem egyéb csoportokat is – fogalmazott Gál.
A politikus szerint egyáltalán nem csoda, hogy Nyugat-Európában nem ismerik a térségünket, mivel személyes példája van arról, hogy történelemtanárok nem tudják, mi történt hazánkban 1848. március 15-én. Gál szerint a jogi kereteken kívül a napi gyakorlat során is látni kell, hogyan sikerül megvalósítani az elért eredményeket. Úgy látja, a kulturális területeken lehet előrelépéseket elérni, ami bár elsőre kevésnek tűnik, de középtávon nagy eredményekkel járhat.
