Méltóságukban sérti a cigány népcsoport tagjait a Pesty László dokumentumfilmes által készített, 51 perces riport az Ide tartozunk! Facebook-csoport és a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom képviselői szerint. Ezért egy 76 oldalas petíciót adtak át kedden az MTVA-nak, amelyben követelik, hogy a március 7-én, 16-os karika alatt vetített filmet március 21-én ne ismételje meg a köztévé, mert az „erősíti a cigányokkal kapcsolatos előítéleteket, félelmet kelt a nézőben, és azt közvetíti, hogy potenciális áldozata a romáknak” és követelik, hogy „az adófizetői pénzekből fenntartott köztelevízió ne legyen a fajgyűlölet szócsöve, és ne keltsen gyűlöletet a társadalom egyes csoportjai ellen”.
Kocsmaszint
Az MTVA még a petíció átadása – és átvétele – előtt közleményt adott ki, amelyben azt írják, hogy noha a film célja az egészséges vita generálása volt, ám mivel az „elismerő szavak mellett több olvasói levél hívta fel a közmédia figyelmét az alkotás nem elég árnyalt látásmódjára”, ezért az MTVA vezetése mérlegelte a véleményeket, s a társadalmi érzékenységre való tekintettel az ismétléstől eltekint. Setét Jenő a petíció átadása után – amelynek kapcsán Sárközi Gábor, a Roma Sajtóközpont vezetője külön megjegyezte, hogy elképesztően cinikusnak tartja, hogy azt egy roma származású munkatárssal vetették át – elmondta: tiltakoznak a köztelevízió műsorszerkesztési politikája ellen, amelyben teret engednek a kocsmaszintű cigányellenességet sugárzó műsoroknak. Magyarország alaptörvényére hivatkozva kérte, hogy érvényesítse a közmédia az egyenlő elbánás és méltóság elvét.
Tudománytalan
Setét kérdésünkre elmondta, hogy a „tudománytalan” film egészében alkalmas arra, hogy megsértse a cigányok méltóságát, valamint fájlalta azt is, hogy a roma–magyar szembenállást hangsúlyozza azzal szemben, hogy a legtöbb településen a kisebbségi önkormányzatok kifejezetten törekednek a jó viszonyra a faluvezetéssel. Forgács Istvánt tevékenysége kapcsán a következő párhuzamot vonta: mintha egy szlovákiai magyar, magyar ösztöndíjak elnyerése után, Jan Slota magyarellenes nézeteit visszhangozná. Rákérdeztünk Setétnél, hogy kívánnak-e akár a Médiatanácsnál, akár más úton fellépni a liberális Hírszerző ellen, ahol Forgács vitaindítónak szánt, Pesty filmjében is gyakran idézett írása, a „Ha Ti vagytok a cigányok, nem tartozom közétek” megjelent. Setét erre azt felelte: hamarosan ő is egy hosszú írást tesz közzé, amiben pontról pontra szeretné cáfolni Forgács téziseit, de hogy hol és mikor jelenik majd meg a cikk, azt nem tudta megmondani.
Megkerestük Pesty Lászlót is az ügyben, aki elmondta, hogy szerinte nincs komoly jelentősége annak, hogy levették a képernyőről a Cigány út ismétlését, mivel azt amúgy is kevesen nézték volna meg, hozzátéve, hogy valószínűleg a filmet felteszi majd a weboldalára. „Egészséges vitát szerettünk volna generálni, nem tiltakozást” – reagált Setéték reakciójára. Méltatlannak érzi ugyanakkor a baloldal támadását, ugyanis 24 éve foglalkozik a romakérdésekkel és cigány barátainak inspirációjára készítette el azt a filmet, akik egyébként felhívták a figyelmét Forgács Istvánra, a filmben megszólaltatott romaügyi szakemberre.
Az öncenzúrától a mentális zavarokig
Forgács maga sem ilyen vitára gondolt, a tiltakozás okát pedig abban látja, hogy olyan őszinte szembenézést fogalmaz meg, amire eddig nagyon kevésszer volt példa. „Ritka az, hogy kistelepülések lelkésze, kisgyermekes cigány anyák fogalmaznak meg kritikát és nem szkinhedek üvöltik, hogy minden cigányt bele kell lőni a Gangeszba.” Forgács István lapunknak is hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a romák maguk is akarjanak változtatni sorsukon és ne csak várják a többségi társadalomtól, hogy fogadják el őket. Úgy látja, hogy a budapesti cigány értelmiségnek túl kell lépnie azon a szemléleten, hogy kizárólag a jogvédelem segíthet a rászorulókon, szerinte ugyanilyen fontos lenne tudatosítani bennük azt, hogy a többségi társadalom igenis pozitívan akar csalódni a cigányságban, de ezért tenni kell. Fontosnak látja ezért, hogy helyi szinten, a helyi közösségekben generált „progresszív feszültségkeltéssel” közelítsenek a témákhoz, mert csak így jutnak el Forgács szerint a romák oda, hogy kiszorítsák maguk közül azokat, akik nap mint nap „beigazolják azokat az előítéleteket, amelyek sajnos valóban élnek a többségi társadalomban”.
„Gyakran hallom, hogy nincs jogalapom a cigányokról beszélni, mert nem élek a végeken” – folytatja Forgács, de hozzáteszi, viszont hetente végignéz arcokat ezeken a vidékeken. „Úgyhogy látom én a lemondás előtt álló, irányíthatatlanná vált falu polgármesterének arcát, látom annak a cigány asszonynak is az arcát, akit diszkrimináció ér bűnöző szomszédai miatt, és azoknak a 12 éves cigánygyerekeknek az arcát, akik bizony az ebből fakadó előítéletbe nőnek bele.” Tapasztalja ezért azt a nagyon komoly diszkriminációt is, amiről a társadalomtudósok beszélnek, de ezért szerinte a tabuk megdöntésére lenne szükség, valamint arra, hogy ugyanez a réteg ne általánosítva beszéljen a többségről, amikor éppen azon háborodik fel, hogy sematikusan ábrázolják a cigányokat.
