2012. április elsejétől lép hatályba az európai polgári kezdeményezés, amely révén az uniós polgárok egymillió aláírás összegyűjtésével kötelezhetik az Európai Bizottságot arra, hogy javasoljon vagy módosítson egy uniós jogszabályt. A kezdeményezés érvényességéhez legalább hét tagállamban, legfeljebb 12 hónapon belül lehet szignókat gyűjteni, de minden tagállamban meg van határozva a minimális mennyiségű aláírás-mennyiség, amelyet az európai parlamenti képviselők arányában osztottak ki.
A politikai menetrendet befolyásolni képes új jogeszközről van szó, közelebb kerül a közvetlen demokrácia megélése – mondta el Topolánszky Ákos, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnökségi tagja. Szeretnénk ezt a jogeszközt ismertebbé tenni annak érdekében, hogy ennek a lehetőségnek az ismerete jelen legyen, és majd az ügyek súlya eldönti, mekkora támogatottságot tudnak összegyűjteni – tette hozzá.
Ez egy kiváló alkalom
Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője szerint maga az EU súlyos demokráciadeficittel küzd, mivel csak az EP-t választják közvetlenül. Ez a kezdeményezés bizonyos értelemben csökkenti a demokratikus deficitet – tette hozzá. A politikus jónak nevezte, hogy maguk az európai parlamenti képviselők is élhetnek kezdeményezéssel. Hosszú távon az EU és a bizottság érdekeit is segítik ezek a kezdeményezések – vélekedett Kósa.
„Ha megvan az egymillió aláírás, akkor a bizottság három hónap alatt köteles megvizsgálni a kezdeményezést.” Kósa rámutatott arra, hogy ebben a szakaszban a szervezőket mind a bizottság, mind a parlament fogadja, ami mindenképpen felerősíti az adott ügyet. A nemzeti kisebbségek kérdésében az uniónak súlyos adóssága van, mivel nincs megfelelő szabályozás, ezért ez egy kiváló alkalom a kérdés napirendre vétele érdekében – mutatott rá a fideszes képviselő.
Rajtunk múlik
Ez egy civil ünnep, ráadásul európai uniós témákban nem ünnepelni szoktunk – hívta fel a figyelmet Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára. Az unió nem arról ismert, hogy a döntéshozatal módja átlátható lenne – tette hozzá. A demokrácia nem magától értetődő fogalom, ezért minden, ami jobban bevonja a polgárokat, hozzájárul annak fejlődéséhez – fogalmazott a politikus. „Vannak intézmények, de rajtunk múlik, hogy életet tudunk-e beléjük lehelni.”
Győri szerint ha a polgárok nem mutatnak érdeklődést a polgári kezdeményezés iránt, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy megtettünk-e mindent az emberek tájékoztatása érdekében. Óriási utat tett meg az unió az elmúlt évtizedekben a népképviselet érdekében – fogalmazott az államtitkár. Vannak olyan elképzelések, hogy a következő EP-választáson ne nemzeti listákra, hanem a pártcsoportokra szavazzanak a polgárok – ismertette Győri. A Külügyminisztérium államtitkára szerint a gazdaságpolitikai együttműködésben meghaladtuk a politikai együttműködést szintjét, ami természetesen vitákat generál.
Ez egy népi kezdeményezés
Egy európai szintű népi kezdeményezésről beszélhetünk az április 1-jétől életbe lépő jogszabály esetében – fogalmazott Sári Miklós, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője. A szervezőknek uniós polgároknak kell lenniük és el kell érniük az EP-választáson való részvételhez szükséges életkort – tette hozzá. Létre kell hozniuk egy polgári bizottságot, amely hét természetes személyből áll, akik legalább hét különböző tagállamban rendelkeznek lakóhellyel – ismertette az OVI első embere.
Amit mi demokratikus berendezkedésnek nevezünk, világszerte deficiteket mutat – hangsúlyozta Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára. A kezdeményezésből vélhetően nem lesz közös európai identitás, mivel nem az egész kontinenst meghatározó kérdésben fognak föllépni a polgárok, hanem regionális metszetekben – tette hozzá. „A civil szervezeteknek és a kormányzatnak is készülnie kell erre.”

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.