A képviselő felszólalásában hangsúlyozta, hogy az alaptörvény írja elő azokat a területeket, amelyeket sarkalatos törvényben kell szabályozni a Ház működésével kapcsolatban. Ezek közé tartozik a nemzetiségi érdekképviselet, illetve a képviselők jogállásának, mentelmi jogának és díjazásának kérdése.
Miről is szól?
Az országgyűlési törvényjavaslattal kapcsolatban az MNO megírta, hogy a 158 paragrafusból álló előterjesztés újraszabályozza a Ház szervezetét, működését és ülésezését, a képviselők jogállását és javadalmazását, továbbá létrehozza az országgyűlési őrséget, amely a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv lesz.
A törvényjavaslat részleteit, újításait egy kormánypárti háttérbeszélgetésen ismertették, jelezve egyebek mellett, hogy a jogszabály nem teszi majd lehetővé, hogy parlamenti frakciót alakítsanak a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalícióhoz tartozó, az MSZP-ből kivált, jelenleg független országgyűlési képviselők. Beszámoltak továbbá arról, hogy a javaslat szerint új tisztségek jönnek létre a parlamentben: a háznagy és a főigazgató. Ez a jogszabály mondja majd ki a parlamenti képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségét.
A DK korábban bejelentette, ha a Ház elfogadja a törvényjavaslatot, panaszt nyújtanak be az Alkotmánybíróságnak. A Gyurcsány-párt egyébként a KDNP-nél is kilincselt; arra kérte a kereszténydemokratákat, ne szavazzák meg a javaslatot.
További események
Mint az MNO beszámolt róla, jogi személynek minősítené az Országgyűlést a fideszes Varga István, rendezve ezzel a parlament jogállásával kapcsolatos, régóta húzódó problémát. Kedden a parlamenti képviselők egyébként az új országgyűlési törvényjavaslatot, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénynek a Velencei Bizottság észrevételei nyomán kezdeményezett módosítását tárgyalják meg.
