A mintegy 4,7 milliárd forintos európai uniós integrációs program lényege, hogy a mélyszegénységben, telepeken élő családoknak kitörési lehetőséget kínálnak. A program új szemléletet hoz, ez azt jelenti, hogy a telepek korábbi ledózerolása helyett egyszerre próbálnak meg segíteni az érintett családok szociális, egészségi, foglalkoztatási, oktatási-képzettségi problémáin.
A program elindítását Balog Zoltán államtitkár február 23-án jelentette be, akkor azt közölte, hogy a pályázatokat – előzetes regisztráció után – március 31-ig lehet benyújtani (az első pályázati körben). A tárca mostani tájékoztatása szerint a pályázat leadási határidejét több mint két héttel, április 16-ig meghosszabbították. Ezt azzal indokolták, hogy az „előzetes becsléseket jóval meghaladó” számú önkormányzat nyújtja be pályázatát. A KIM ezért újra megnyitja az érdeklődő önkormányzatok előtt – az időközben lejárt – regisztrációs lehetőséget.
Nem csak dózerolás
A mostani közleményben a tárca emlékeztet arra, hogy az elmúlt időszakban a telepfelszámolások elsősorban a telep „ledózerolásáról” szóltak, ám hiányoztak, illetve nem voltak kellően hatékonyak az egyének felkészítését tartalmazó programelemek, és nem fektettek kellő hangsúlyt a „visszacsúszás” megakadályozására. Arra mutattak rá, hogy az életkörülmények javítása nemcsak a „falak felújítását” jelenti, hanem az ott élők életvitelének megváltoztatását is. Fontosnak nevezték, hogy a résztvevők maguk is aktív részesei legyenek a változásoknak, a korábbi sikertelen programok ugyanis azt bizonyították, csupán a lakhatási körülmények javítása – melyeknek passzív szemlélői voltak az érintettek – az esetek nagy részében nem váltották be a hozzá fűzött reményeket.
A program kínálta lehetőségeket részletezve a tárca azt írta: a képzések, a közösségi programok, a gyermekeknek szervezhető foglalkozások, a munkába állást segítő tevékenységek, vagy az otthon maradó gyermek, öreg, beteg családtag felügyeletének megszervezése új elemeknek számítanak. A kiírás szerint a „fő pályázónak” az önkormányzatnak kell lennie, ám továbbra is lehetőség van arra, hogy a programban a civil szervezetek is partnerek legyenek.
Megértették a lehetőséget
Az államtitkárság háttérintézményéhez, a Türr István Képző- és Kutatóintézethez eddig beérkezett előzetes regisztrációk alapján úgy látják: az önkormányzatok megértették az új komplex telepprogram által nyújtott lehetőségeket, és már az első pályázati körben 67 önkormányzat jelentkezett.
Balog Zoltán korábbi, a programot beharangozó sajtótájékoztatóján azt mondta, az érintett önkormányzatok pályázatonként 45-150 millió forint támogatást kaphatnak. A projektek megvalósítását két, illetve három évre tervezhetik a pályázók, a programokhoz nincs szükség önrészre.
Az államtitkár akkori közlése szerint elsősorban roma közösségeknek kívánják a „valóságos életesélyt kínáló” lehetőséget biztosítani, de – mint mondta – a kiindulópont a rászorultság, így minden olyan önkormányzat pályázhat, amelynek területén mélyszegénységben, szegregált lakókörnyezetben hátrányos helyzetű emberek élnek. A programokba bevonják az Országos Roma Önkormányzatot is – tette hozzá. Az MTI kérdésére arról is beszélt, hogy Magyarországon – különböző becslések alapján – 150, 600, illetve 1200 között lehet a „szegregált lakókörnyezetek” száma.
origo.hu
Hungarikum Fesztivál – rendhagyó kulturális élménnyel gazdagodik a Bakony
