Gulyás Gergely keddi parlamenti előterjesztői expozéjában úgy fogalmazott, az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat jelentős újításokat hoz majd. A módosítás újraszabályozza a nemzetiségi érdekképviseletet, a parlamenti képviselők jogállását, mentelmi jogát és díjazását is.
Az országgyűlési törvényről szóló elhúzódó általános vita vezérszónoki részének végéről csekély késéssel érkezett keddi sajtótájékoztatójára Gulyás Gergely. A fideszes politikus a képviselői összeférhetetlenség kapcsán röviden érintette, hogyan állt elő a 18 éve tartó helyzet, vagyis miképpen lehet valaki egyidejűleg polgármester és országgyűlési képviselő.
Az 1994-ben megkötött MSZP–SZDSZ-paktum változtatta meg az ezzel kapcsolatos korábbi szabályozást. Ennek azonban vége, a parlamenti helyek száma ugyanis 199 főre csökken, az országgyűlés teljes körű közjogi összeférhetetlenséget állít vissza. Polgármesterek, alpolgármesterek, megyei közgyűlés tagjai, elnökei többé nem ülhetnek a funkció ellátásával egy időben a parlamentben, hangoztatta Gulyás Gergely.
A Gyurcsány-frakció a jelenlegi házszabály alapján sem alakulhatna meg, tért ki a honatya a frakcióalapítás kérdésére. A hatályos szabályozás 15. szakaszának első bekezdése ugyanis kimondja, hogy legalább 10 országgyűlési képviselő alakíthat frakciót a Házban, egy ehhez kapcsolódó speciális szabály pedig úgy fogalmaz, a kilépett vagy kizárt képviselők függetlenként politizálhatnak tovább. Hat hónappal a kilépést követően pedig bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhatnak. Ennek alapján a Demokratikus Koalíciónak tehát nincs lehetősége új frakció alapítására, húzta alá.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a fideszes Gulyás Gergely hazudik, vagy nem emlékszik arra, hogy korábban hogyan szavazott a parlamentben a DK frakcióalakítási lehetőségéről – így reagált Molnár Csaba, a Gyurcsány Ferenc vezette párt alelnöke arra, hogy a kormánypárti politikus kedden azt mondta: a DK nemcsak az új országgyűlési törvény, hanem a jelenlegi házszabály alapján sem alakíthatna frakciót. (MTI)
Mértéktartó a magyar szabályozás
A Házon belüli fegyelmi jogi szabályozásról Gulyás Gergely elmondta, egy átfogó táblázat is készült az európai gyakorlatról, ez alapján pedig kijelenthető, hogy visszafogott, mértéktartó javaslat készült el. A német vagy az osztrák szabályozás legalábbis jóval szigorúbb ennél. Gulyás hangsúlyozta: a fegyelmi jogkör elsősorban az erőszakkal kapcsolatos képviselői megnyilvánulásoktól óv, a képviselői jogot ez alapján csak akkor lehet felfüggeszteni, ha az adott honatya erőszakra hív fel.
Ugyanazok védik majd
Gulyás Gergely a vitatott parlamenti őrség intézményét is érintette. Kijelentette: az Országgyűlés védelmét ugyanazok látják el 2013. január elsejétől, mint eddig. A változtatásnak az az oka, hogy a házelnök utasítási joga jelenleg nem áll fenn, hiszen a köztársasági őrezred felett a rendőrségnek van hatósági befolyása. A parlamenti őrség a rendőrség szervezetén kívül, de a belügyminiszter szakmai felügyelete alatt jön létre – tette hozzá.
A Schmitt Pál kisdoktorijára és az azzal kapcsolatos plágiumbotrányra utaló kérdésre a képviselő úgy reagált, a kedddi fejleményeket, lévén a parlamentben ült, mostanáig nem követte teljes részletességgel, így nem kívánja kommentálni.
Tiszta szabályok
Az MNO kérdésére Gulyás Gergely kifejtette: az előzetes híresztelésekkel ellentétben a felállítani kívánt háznagyi tisztség nem a Horthy-korszak szülötte. A háznagyi poszt több évszázados múltra tekint vissza, 1949-ig folyamatosan létezett. A pozíciót azért kívánják létrehozni, hogy a házelnöknek is legyen megfelelő politikai helyettese. A szintén újonnan munkába álló főigazgatói tisztségről úgy fogalmazott, ezzel végre egységes adminisztratív vezetője lesz a Háznak. Ő felel majd többek között a könyvtár, a gazdasági hivatal és a főtitkárság irányításáért is.
Gulyás Gergelytől megtudtuk, az ügynöktörvény megalkotásához javaslatokkal hozzájáruló Nemzeti Emlékezet Bizottsága nyár elejére állhat fel. Az erről szóló javaslatot május 15-éig kell a Tisztelt Ház elé terjeszteni. A politikus az MNO-nak elmondta, nincs komoly vita a testület tagjait illetően, hiszen ide csak komoly, nemzetközi hírű és elismertségű történészek és jogászok kerülhetnek be. 10–12 névről van szó, azt azonban nem árulta el, kik lehetnek a jelöltek.
Portálunk a változó képviselői díjazásról is kérdezte a fideszes politikust, aki elmondta, az ügyben vita zajlik, ugyanis kormánypárti részről sincs teljes egyetértés a változtatásokról. Véleménye szerint mindenképpen átláthatóbb szabályozásra van szükség. Kiszámíthatóvá kell válnia, ki mennyit keres, jelenleg ugyanis nem koherens, ki milyen esetben jogosult például lakhatási támogatásra, fűzte hozzá. Lázár János javaslatának a lényege a fizetéscsökkenés lenne, eképpen valótlan az az MSZP-sajtótájékoztatón elhangzott állítás, miszerint a javaslat nyomán emelkedne a honatyák bére, rögzítette Gulyás Gergely.
934 ezer az átlagos szocialista fizetés
„Csak a tisztánlátás végett: a szocialista politikusok jelenleg átlagosan bruttó 934 ezer forintot keresnek, ehhez képest az általunk javasolt 750 ezer forint nem lehet más, mint csökkenés” – szögezte le a politikus.
