Gulyás Gergely keddi parlamenti előterjesztői expozéjában úgy fogalmazott, az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat jelentős újításokat hoz majd. A módosítás újraszabályozza a nemzetiségi érdekképviseletet, a parlamenti képviselők jogállását, mentelmi jogát és díjazását is.
Az országgyűlési törvényről szóló elhúzódó általános vita vezérszónoki részének végéről csekély késéssel érkezett keddi sajtótájékoztatójára Gulyás Gergely. A fideszes politikus a képviselői összeférhetetlenség kapcsán röviden érintette, hogyan állt elő a 18 éve tartó helyzet, vagyis miképpen lehet valaki egyidejűleg polgármester és országgyűlési képviselő.
Az 1994-ben megkötött MSZP–SZDSZ-paktum változtatta meg az ezzel kapcsolatos korábbi szabályozást. Ennek azonban vége, a parlamenti helyek száma ugyanis 199 főre csökken, az országgyűlés teljes körű közjogi összeférhetetlenséget állít vissza. Polgármesterek, alpolgármesterek, megyei közgyűlés tagjai, elnökei többé nem ülhetnek a funkció ellátásával egy időben a parlamentben, hangoztatta Gulyás Gergely.
A Gyurcsány-frakció a jelenlegi házszabály alapján sem alakulhatna meg, tért ki a honatya a frakcióalapítás kérdésére. A hatályos szabályozás 15. szakaszának első bekezdése ugyanis kimondja, hogy legalább 10 országgyűlési képviselő alakíthat frakciót a Házban, egy ehhez kapcsolódó speciális szabály pedig úgy fogalmaz, a kilépett vagy kizárt képviselők függetlenként politizálhatnak tovább. Hat hónappal a kilépést követően pedig bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhatnak. Ennek alapján a Demokratikus Koalíciónak tehát nincs lehetősége új frakció alapítására, húzta alá.
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a fideszes Gulyás Gergely hazudik, vagy nem emlékszik arra, hogy korábban hogyan szavazott a parlamentben a DK frakcióalakítási lehetőségéről – így reagált Molnár Csaba, a Gyurcsány Ferenc vezette párt alelnöke arra, hogy a kormánypárti politikus kedden azt mondta: a DK nemcsak az új országgyűlési törvény, hanem a jelenlegi házszabály alapján sem alakíthatna frakciót. (MTI)