A jobbikos Mirkóczki Ádám felszólalásában azt mondta, Magyarország az utolsó posztkommunista ország, ahol a mai napig nem lehet tudni, hogy kik kikről mit jelentettek, és mit tettek az állambiztonsági szolgálat megbízásából. „Úgy tűnik azonban, hogy ez a szégyen a második Orbán-kormányra is rá fog égni„ – fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint a kormányoldal akadályozza, hogy az igazság napvilágra kerüljön.
Válaszában Orbán Viktor miniszterelnök kifejtette: a megoldás mikéntjéről komoly vita zajlik a kormánypárti frakcióban, és „amíg a vitát nem zárjuk le, addig nem is tudunk előállni olyan megoldási javaslattal, amely megfelelne azoknak a szempontoknak, amelyeket ön felvetetett”. Rámutatott ugyanakkor, hogy a saját magára vonatkozó iratokat bárki megnézheti az irattárban.
A jobbikos képviselő viszontválaszában azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valaki megkapja az iratot, azt nem hozhatja nyilvánosságra, „ezért nem ér úgymond semmit„. Emlékeztetett továbbá arra, hogy például Románia február végén meghozta a maga lusztrációs szabályát. „Nagy kérdés, hogy mire várnak. Önök arra várnak-e vajon, hogy a károsultak és a károkozók kihaljanak, hogy ne legyen semmilyen, még csak morális szintű következménye sem? Vagy van egy sokkal nagyobb aggályom: (...) az igazság az, és azért van ez a tutyimutyi helyzet, mert a Fidesz és holdudvara tele van volt besúgókkal vagy ügynökökkel. Kérem, cáfoljon meg!” – mondta a miniszterelnöknek Mirkóczki Ádám.
Erre reagálva Orbán Viktor úgy fogalmazott: „mifelénk az ilyet nem cáfolni szokták, hanem visszautasítják. Én is ezt fogom most tenni. Minden ilyen feltételezést, amelynek nincs ténybeli alapja, a leghatározottabban – a politikai közösségünk nevében – vissza kell utasítsak„.
Tanulmányozzák a romániai módszereket
A Romániában elfogadott lusztrációs törvényről szólva a kormányfő azt mondta: tanulmányozzák, szerintük is időszerű megvitatni, hogy van-e haszna a Romániában alkalmazott módszereknek Magyarországon. Jelezte, nyitottak erre a vitára, de kétségeik vannak afelől, hogy a román megoldás száz százalékban alkalmazható-e Magyarországon.
A kormánypárti frakcióban „a szándékok egyértelműek, a módszereken zajlik vita”, de amint megtalálják a törvényesség próbáját kiálló módszert, azt a Ház elé fogják tárni – zárta szavait Orbán Viktor.
A román képviselőház múlt kedden fogadott el törvényt a volt román kommunista tisztségviselők átvilágításáról. A jogszabály öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be központi és megyei szinten. E jogszabály esetében ügydöntő jogkörrel rendelkező képviselőház 167 támogató szavazattal és négy tartózkodással fogadta el a törvényt. A román parlament már korábban megszavazta ezt a törvényt, de annak egy bizonyos részét korábban alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság. Máté András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselőjének javaslatára a jogszabályba bekerült az a rendelkezés is, amely szerint a lusztráció az egykori kommunista ügyészekre is kiterjed.
Közkegyelmet kaptak
A parlament hétfőn elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely közkegyelmet ad mindazoknak, akik ellen büntetőeljárás indult az LMP tavaly december 23-i, az Országház épülete körül tartott demonstrációjában való részvételük miatt. A Ház igen 226 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a nyolc kormánypárti politikus – köztük Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető – által kezdeményezett indítványt.
Eszerint nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljárás azok ellen, akik 2011. december 23-án a Parlament bejáratainál – az aznapra tervezett szavazások elleni tiltakozásul – leláncolták magukat. Mentesül továbbá a büntetés végrehajtása, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mindenki, aki ellen ezért személyi szabadság megsértése miatt szabtak ki büntetést. A közkegyelem kiterjed a tiltakozó akcióval összefüggésben elkövetett szabálysértésekre is.
A kormányoldal kezdeményezését a december 23-i megmozdulást szervező LMP, valamint az ahhoz később csatlakozó Demokratikus Koalíció (DK) és MSZP is visszautasította, mondván, nem kérnek kegyelmet. Képviselőik nem is vettek részt a hétfői szavazásban.
Köszönet a lengyel és litván kiállásért
Határozatban mondott köszönetet az Országgyűlés lengyel és litván civileknek, valamint politikusoknak „a magyarországi átalakulást érő nemzetközi bírálatokkal szembeni„ állásfoglalásukért. A külügyi bizottság két előterjesztését 275 igen és 40 nem, illetve 276 igen és 42 nem szavazattal fogadta el hétfőn a Ház.
A litván parlament, a seimas képviselői január közepén nyújtottak be a Magyarország szuverenitása melletti kiállásról szóló határozattervezetet a törvényhozásnak. Ugyancsak másfél hónappal ezelőtt Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt mondta: politikai támogatást nyújt Lengyelország a magyar kormánynak. Néhány nappal később, január 21-én pedig több százan vettek részt a Magyarországot támogató szimpátiatüntetéseken a varsói magyar nagykövetség előtt és más lengyel nagyvárosokban.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára február 13-án azt mondta az MTI-nek, hogy Lengyelország és Litvánia kiállása Magyarország mellett hozzájárult a „vádaskodások elüléséhez”.
