Orbán: Ezt visszautasítom

Komoly vita folyik az ügynökmúlt feltárásának módszeréről a kormánypárti frakcióban – mondta a miniszterelnök hétfőn a parlamentben.

A kormánypárti frakcióban „a szándékok egyértelműek, a módszereken zajlik vita”, de amint megtalálják a törvényesség próbáját kiálló módszert, azt a Ház elé fogják tárni – zárta szavait Orbán Viktor.

A román képviselőház múlt kedden fogadott el törvényt a volt román kommunista tisztségviselők átvilágításáról. A jogszabály öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be központi és megyei szinten. E jogszabály esetében ügydöntő jogkörrel rendelkező képviselőház 167 támogató szavazattal és négy tartózkodással fogadta el a törvényt. A román parlament már korábban megszavazta ezt a törvényt, de annak egy bizonyos részét korábban alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság. Máté András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselőjének javaslatára a jogszabályba bekerült az a rendelkezés is, amely szerint a lusztráció az egykori kommunista ügyészekre is kiterjed.

Közkegyelmet kaptak

A parlament hétfőn elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely közkegyelmet ad mindazoknak, akik ellen büntetőeljárás indult az LMP tavaly december 23-i, az Országház épülete körül tartott demonstrációjában való részvételük miatt. A Ház igen 226 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadta el a nyolc kormánypárti politikus – köztük Lázár János fideszes és Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető – által kezdeményezett indítványt.

Eszerint nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljárás azok ellen, akik 2011. december 23-án a Parlament bejáratainál – az aznapra tervezett szavazások elleni tiltakozásul – leláncolták magukat. Mentesül továbbá a büntetés végrehajtása, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól mindenki, aki ellen ezért személyi szabadság megsértése miatt szabtak ki büntetést. A közkegyelem kiterjed a tiltakozó akcióval összefüggésben elkövetett szabálysértésekre is.

A kormányoldal kezdeményezését a december 23-i megmozdulást szervező LMP, valamint az ahhoz később csatlakozó Demokratikus Koalíció (DK) és MSZP is visszautasította, mondván, nem kérnek kegyelmet. Képviselőik nem is vettek részt a hétfői szavazásban.

Köszönet a lengyel és litván kiállásért

Határozatban mondott köszönetet az Országgyűlés lengyel és litván civileknek, valamint politikusoknak „a magyarországi átalakulást érő nemzetközi bírálatokkal szembeni„ állásfoglalásukért. A külügyi bizottság két előterjesztését 275 igen és 40 nem, illetve 276 igen és 42 nem szavazattal fogadta el hétfőn a Ház.

A litván parlament, a seimas képviselői január közepén nyújtottak be a Magyarország szuverenitása melletti kiállásról szóló határozattervezetet a törvényhozásnak. Ugyancsak másfél hónappal ezelőtt Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt mondta: politikai támogatást nyújt Lengyelország a magyar kormánynak. Néhány nappal később, január 21-én pedig több százan vettek részt a Magyarországot támogató szimpátiatüntetéseken a varsói magyar nagykövetség előtt és más lengyel nagyvárosokban.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára február 13-án azt mondta az MTI-nek, hogy Lengyelország és Litvánia kiállása Magyarország mellett hozzájárult a „vádaskodások elüléséhez”.