Történt ugyanis, hogy Hende Csaba – korábbi MDF-es, az idő tájt fideszes parlamenti képviselő, jelenleg honvédelmi miniszter – a szocialista–szabad demokrata kormány által a droggal kapcsolatban bevezetett enyhébb büntetőjogi szabályokat az Ab-n támadta meg, részben sikerrel, ám amikor a TASZ az Ab döntése előtt a politikus indítványának kiadását kérte annak érdekében, hogy a kérdés társadalmi vitája minél szélesebb körű és nyíltabb legyen, az Ab megtagadta a jogvédők kérésének teljesítését.
A TASZ perben kérte erre kötelezni az Ab-t, ám a magyar bíróságok első fokon, illetve jogerősen másodfokon is, elutasították a jogvédők keresetét, többek között olyan indokok alapján, hogy az indítvány nem adat.
A strasbourgi bíróság azonban 2009-ben a TASZ-nak adott igazat, elmarasztalta Magyarországot az Ab eljárása miatt, és kimondta, hogy a büntető jogszabályok alkotmányos felülvizsgálata – kiváltképpen, ha azt egy képviselő kezdeményezi – kétséget kizáróan közügynek minősül. Az emberi jogi bíróság szerint a véleménynyilvánítás szabadságára nézve „végzetes következménnyel járna, ha közintézmények cenzúrázhatnák a sajtót és a társadalmi polémiát arra hivatkozással, hogy egy országgyűlési képviselő alkotmányértelmezési álláspontjának nyilvánosságra hozatala személyiségi jogokat sérthet”.
A strasbourgi bíróság akkor megállapította, hogy a magyar Alkotmánybíróság „információs monopóliumával visszaélve cenzúrát gyakorolt, és megakadályozta a TASZ-t társadalmi küldetésének betöltésében”. Az ilyen jellegű és súlyú beavatkozás nem tekinthető szükségesnek egy demokratikus társadalomban, mert olyan akadályokat állítana a társadalmi kérdésekben állást foglalni kívánó újságírók és civil szervezetek elé, amelyek meggátolnák a megalapozott véleményformálást.
