Az Országgyűlés vallásügyi bizottságának KDNP-s elnöke hangsúlyozta, hogy ez az anyag még csak tervezet, a tárgyalások tovább folynak, a megállapítások pedig a végleges változat előtt még módosíthatók. Hozzátette: álláspontjuk szerint semmivel sem szigorúbbak az egyházi státusz elérésének magyar feltételei, mint Európa más országaiban.
Mint a bizottság titkára pénteken közölte, az egyházügyi törvényről alkotott vélemény nem olyan negatív, mint a bírósági törvényre vonatkozó, bár itt is megfogalmaztak bizonyos kritikát. Fenntartásokkal élnek az Országgyűlés szerepével és a regisztrációs folyamattal kapcsolatban is.
Jogállami keretek között köteles vagyok-e elismerni egy nem jogállami keretek között elnyert egyházi státuszt? – tette fel a kérdést Lukács Tamás, utalva arra, hogy az 1990. IV-es törvény még nem jogállami keretek között született. Hozzátette: nem tud arról, hogy a kormány módosításokat tervezne a törvényen.
Szerinte a bizottság azt sem tudja alátámasztani, hogy a jogszabály diszkriminatívan hatna az el nem ismert felekezetekre. A Magyarország által most elismert 34 egyház meghaladja az európai átlagot, ráadásul lefedi a magukat vallásosnak vallók 90 százalékát. „Belgiumban van nyolc egyház, Lengyelországban 15, száz-valamennyi pedig egyesületként működik. Tizenegy olyan ország van, ahol vagy állami szerv, vagy a parlament adja meg az egyházi státuszt” – tette hozzá.
Lukács Tamás hangsúlyozta, hogy az uniós szerződés szerint az egyházügy olyan kérdés, amely nemzeti jogkörbe tartozik.
