Az IRIS Global Health Survey 2011 valamennyi országban azonos kérdőívvel mérte fel, mit gondolnak az emberek saját egészségükről, illetve az egészségügyről. A kutatás arról számol be, hogy hazánkban a 18 év feletti, felnőtt lakosság egytizede tartja saját egészségét kitűnőnek, és mintegy fele jónak, míg állapotát az emberek egyharmada kielégítőnek, minden tizedik pedig kifejezetten rossznak ítéli. Ezzel az „erős közepes” eredménnyel nemzetközi összehasonlításban Magyarország az európai mezőny utolsó harmadában végzett, fej fej mellett Lengyelországgal és Ukrajnával.
Pozitív életszemélet, magasra értékelt állapot
A kontinenséllovas írek saját egészségi állapotukat hagyományosan magas szintre értékelik, ami vélhetően a pozitív életszemléletből is fakad. A kedvezőbb egészség-önkép fiatalabb társadalmi korösszetételt, illetve ezzel összefüggésben a betegségek alacsonyabb előfordulási rátáját is tükrözheti – mutatnak rá az elemzők –, de adódhat alacsonyabb fokú tudatosságból, tudásszintből is. Az íreket a felmérésben részt vevő országok közül csak Pakisztán előzi meg e téren, utánuk Indonézia és az USA polgárai következnek.
Az egészségügyi ellátások közül a legtöbb magyar tb-finanszírozott háziorvosi és szakorvosi ellátást vett igénybe, de valamilyen fizetős szolgáltatást is minden ötödik lakos választott a megelőző egy évben. Míg az állami egészségügy igénybevétele hazánkban mindkét ellátási szint esetében számottevően meghaladja a nemzetközi átlagot, magánorvosokat kevesebben keresnek fel. Dietetikus szakemberhez, táplálkozási tanácsadóhoz csupán a felnőtt lakosság 7 százaléka fordult, ami megfelel a nemzetközi mértéknek, csakúgy mint az alternatív medicina (homeopátia, természetgyógyászat) igénybevételének 10 százalékos aránya.
A világ- és az európai átlag felett
A háziorvosi ellátással az érintett magyar válaszadók közel fele teljes mértékben, bő 40 százaléka nagyobbrészt elégedett, amivel az élvonalban, a világ- és az európai átlag felett állunk. Ez a bizalom megmutatkozik a kezelésekkel, ellátással kapcsolatos döntésekben is, amelyeket a magyarok túlnyomó többsége, közel 80 százaléka a szakemberrel közösen hoz meg, bár csak minden tizedik ember bízza teljes mértékben az orvosra. Az egészségügyi problémákkal kapcsolatban legtöbben az internetes honlapokról és az orvosi rendelőkben elhelyezett tájékoztatókból, szórólapokból informálódnak, a népszerűségi listán ezeket követik a tévé- vagy rádióműsorok, illetve a nyomtatott sajtótermékek; a témába vágó könyveket minden hatodik ember olvas.
A nemzetközi kutatás arra is rávilágít, hogy az egészségügyi ellátórendszer megítélése a vizsgálatba bevont 28 országból 22-ben kedvezőtlen vagy egyenesen borúlátó. Míg az ázsiai országokban (Indonéziával, Indiával és Malajziával az élen) általában bő túlsúlyt képviselnek a pozitív vélemények, Európában egyedül Finnországban kedvező a többség értékelése, akiket a britek, a hollandok és a litvánok követnek a rangsorban, jócskán lemaradva. Magyarországon a megkérdezettek négyötöde negatívan nyilatkozott, ami kicsivel marad el a német, a szlovén és az ír eredményektől. Az e tekintetben sereghajtó Romániában viszont a lakosság mindössze 6 százaléka tartja megfelelőnek az egészségügyi rendszer helyzetét, állapotát. A problémák fő okának a magyarországi megkérdezettek többsége a rendszer alulfinanszírozottságát tartja, ellentétben az összes többi országgal, ahol legtöbben a rendszer nem megfelelő működtetésében látják az egészségügy hibáinak elsődleges forrását.
Tekintsék meg a GfK Hungária háziorvosi praxisok körében végzett felmérését is.
