A kormánynak meg kell vizsgálnia a magáncsőd intézményét

A lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről fogadott el határozatot a parlament.

Milliárdos telekadót fizethet a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosa

Elfogadta a parlament a helyi adókról szóló törvény módosítását, amely alapján várhatóan milliárdos összegű telekadót kell majd fizetnie a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosának. A képviselők 232 igen szavazattal, 74 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a fideszes Kósa Lajos és Dancsó József törvényjavaslatát.

Az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványban a XVII. kerület fideszes polgármestere, Riz Levente azt kezdeményezte, hogy a jelenlegi szabályozással szemben a repülőterek területének meghatározott része is teleknek minősüljön, vagyis – ellentétben például a közutakkal, vasúti pályákkal – helyi adót kelljen fizetni utánuk. A módosítást a múlt héten a Ház annak ellenére szavazta meg, hogy azzal a kormány képviselője nem értett egyet a költségvetési bizottság ülésén.

Az origo.hu hírportál két héttel ezelőtti írása alapján mivel a repülőterek túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonban van, a közteher lényegében csak a budapesti Liszt Ferenc-repülőteret, pontosabban az azt üzemeltető Budapest Airport (BA) tulajdonosát, a német Hochtief csoportot sújtja majd.

A módosító indítvány múlt heti elfogadása után a BA arra hívta fel a figyelmet, hogy újabb pénzügyi terheket ró a cégre a módosítás, miközben a Malév csődje miatt a budapesti repülőteret üzemeltető vállalat egyébként is a túléléséért küzd.

A cég emlékeztetett arra, hogy tavaly 675 millió forint telekadót fizetettek. A hétfőn elfogadott törvénymódosítás viszont rekordnagyságúra, 2,25 milliárd forintra emeli az évente fizetendő adót, ez a tavalyi 330 százaléka – emelte ki a vállalat akkor, kifejtve, hogy „miközben az egész magyar légiközlekedés eddigi legsúlyosabb válságát éli, és az iparághoz kapcsolódó vállalatok – köztük a Budapest Airport – a puszta túlélésükért küzdenek, a telekadóprés további szorítása súlyos károkat okoz”.

A háziorvosi rendelők építményadó-, a temetők telekadómentesek lesznek

Az Országgyűlés döntése értelmében május közepétől nem kell építményadót fizetni a háziorvosi rendelők után, a temetők pedig telekadómentesek lesznek. A parlament 232 igen, 74 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a helyi adókról szóló törvény módosítását, amelyet a fideszes Kósa Lajos és frakciótársa, Dancsó József kezdeményezett.

A Fidesz március elején terjesztette az Országgyűlés elé a jogszabály módosítására tett javaslatát, amelyben még az összes állami vagy önkormányzati feladatot ellátó egészségügyi intézményt mentesítette volna az építményadó alól. A fideszes Láng Zsolt módosító indítványát elfogadva azonban a parlament úgy döntött, hogy az építményadó-mentesség csak az önkormányzatok területi kötelezettségét ellátó háziorvosokat, házi gyermekorvosokat és fogorvosokat illeti majd meg, kizárólag az alaptevékenységükhöz használt ingatlanaik után.

A temetők telekadó-mentességéről szóló passzus egy fideszes, zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával került a törvénybe. A kormánypárt indoklása szerint a temetőkhöz tartozó földterületeknek azért kell kikerülniük a telekadó hatálya alól, hogy a szolgáltatók a telekadó-fizetési kötelezettségükből fakadó többletterheiket ne hárítsák át a lakosságra.

Felbecsülhetetlen értékű

Az Országgyűlés határozatban nyilvánította felbecsülhetetlen értékűnek a magyar görögkatolikus közösség társadalmi szerepvállalását és missziós szolgálatát. A kormánypárti politikusok által beterjesztett indítványt 298 igen, 1 nem és 6 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá a Ház.

A parlament a határozat elfogadásával a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye felállításának századik évfordulójára emlékezik és rögzíti, tisztelettel adózik azon személyek emléke előtt, akik száz évvel ezelőtt fáradhatatlanul munkálkodtak az egyházmegye megalapításán, majd a nemzeti nyelvű, magyar liturgia bevezetésén.

A Ház kinyilvánította továbbá, hogy Hajdúdorog a „görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város” és ezt a „címet a jövőben büszkén vállalhatja”.

Tűz- és robbanásveszélyes munkahelyeken zárt térben is lehet

Tűz- és robbanásveszélyes munkahelyeken zárt légtérben is ki lehet majd jelölni dohányzásra alkalmas helyet, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az erről szóló törvénymódosítást. A képviselők 262 igen és 8 nem szavazattal, valamint 36 tartózkodással fogadták el a javaslatot.

Mengyi Roland (Fidesz) és Stágel Bence (KDNP) közös önálló indítványukban azon fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, tűz- és robbanásveszélyes, valamint tűzveszélyes munkahelyeken, létesítményeken biztosítottak beltéri dohányzási lehetőséget, ahol a nyílt légtérben biztosított munkaközi szünettel, a tűzvédelmi szabályokkal, és a folytatott tevékenység jellegével összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági érdekeket jelentősen veszélyeztetve lehetne kijelölni.

A módosító javaslat az elfogadott módosító javaslat indokolása szerint nem változtat a nem dohányzók védelméről szóló törvény alapkoncepcióján, továbbra is szigorú keretek között tartja a munkahelyi dohányzóhelyek kijelölését, ugyanakkor biztosítja a törvény rendelkezéseinek végrehajthatóságát a tűz- és robbanásveszélyes munkahelyen is. A zárt légterű dohányzóhely az egészségügyi államigazgatási szerv előzetes engedélyével jelölhet ő ki.

Jogszabály a hungarikumokról

Az Országgyűlés hétfőn új jogszabályt hozott a hungarikumokról. Az erről szóló erőterjesztést a kormánypárti frakciók támogatták, míg az ellenzék nemmel szavazott A képviselők döntése értelmében létrejön a Hungarikumok Gyűjteménye, amelyet a Hungarikum Bizottság állít össze. A hungarikum a törvény fogalom-meghatározása szerint olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikumokat a jövőben védjegy jelöli.

A tizennégy tagú Hungarikum Bizottságba egy-egy tagot delegál a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, valamint az igazságügyért, a helyi önkormányzatokért, a kultúráért és oktatásért, a vidékfejlesztésért, a turizmusért, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterek. Szintén egy-egy tagot delegál a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, míg a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) három tagot, az Országgyűlés pedig két tagot.

Létrejönnek települési és tájegységi értéktárak is, valamint megyei értéktárak, a határon túli magyarság értéktára, ágazati értéktárak és a Magyar Értéktár az egyes területeken fellelhető értékek gyűjteményeként. Ezeket a Települési Értéktár Bizottságok, a Megyei Értéktár Bizottságok, a MÁÉRT, az ágazatokért felelős miniszterek, valamint a Hungarikum Bizottság állítja össze.

A parlament hétfői döntése értelmében a fideszes Manninger Jenő vezetheti a Volánbusz 2003-ban indított reorganizációs programjának vizsgálatára közelmúltban létrehozott bizottságot. A testület alelnöke a szocialista Burány Sándor lesz, míg tagjai között három fideszes, két jobbikos, továbbá egy-egy kereszténydemokrata, MSZP-s és LMP-s képviselő foglalhat helyet.

A Ház hétfőn határozathozatalai végén módosította a hulladékgazdálkodási törvényt is. A változtatást a fideszes Sebestyén László kezdeményezte, és azt a kormánypártok mellett az MSZP képviselői is támogatták, míg a Jobbik elutasította. Az új jogszabály szövege alapján a „hulladékkezelési közszolgáltatási díjként fizetendő egyszeri ürítési díj” mértéke az idén legfeljebb 650 forintig emelhető a 120 literes tárolóedények esetében, de amennyiben ez az összeg tavaly ennél magasabb volt, akkor már nem növelhető ez a díj. A szabályozást az eltérő méretű tárolóedényekre arányosan kell értelmezni a törvénymódosítás szerint.