Határozatot fogadott el a parlament hétfőn a lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről, felkérve a kormányt, vizsgálja meg a magáncsőd jogintézményének bevezetését. Az alkotmányügyi bizottság előterjesztése szerint a természetes személyek adósságrendezése segíteni tudná mind a devizahitellel rendelkező adósok, mind a más módon adósságot felhalmozó fizetésképtelen emberek problémáit.
A határozat, amelyet 291 igen, 1 nem és 4 tartózkodással fogadott el az Országgyűlés felkéri a kormányt arra is, építse be az általános iskolák felső tagozatai és a középfokú iskolák tananyagába a pénzügyi rendszer alapismereteinek oktatását, a banki tranzakciók minimális követelményeinek a megismertetését és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.
A kabinetnek meg kell vizsgálnia a pénzintézetek és a hitelközvetítők egymáshoz, illetve a hitelfelvevőkhöz való viszonyát. Szintén meg kell vizsgálnia a kormánynak a devizahitelesek megsegítése érdekében hozott intézkedések végrehajtását, és szükség esetén módosítania kell azokat, csakúgy mint a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó jogszabályokat.
A határozat emellett arra kéri fel a kormányt, vizsgálja meg, hogy az Európai Bizottságnak a lakóingatlanokhoz kapcsolódó hitelmegállapodásokról szóló, a hitelfelvevők információhoz jutását célzó irányelve hogyan illeszthető be a hazai jogrendbe.
Az Országgyűlés a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) arra kérte fel, hogy a hatékonyabb munkavégzés érdekében feladatait hangolja össze a versenyfelügyeleti hatóságokkal, végezzenek közös vizsgálatokat különösen a hitelek árazásáról, mert több esetben kiderült, hogy jelentősen nagyobb a hitelkamat emelkedése, mint azt az országkockázat indokolná.
A vizsgálatok eredményéről a kormánynak és a pénzügyi felügyeletnek 2012. augusztus 31-ig beszámolóban kell tájékoztatnia a parlament alkotmányügyi bizottságát.
Erősebb lett a függetlensége
Az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét erősítő törvénymódosítást fogadott el a parlament hétfőn. A változtatásokat az Európai Bizottság által felvetett aggályokkal indokolta a kormány. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításának minősített többséget igénylő rendelkezéseit az Országgyűlés 243 igen szavazattal, 76 ellenében, 8 tartózkodás mellett hagyta jóvá.
A változtatás megszünteti azt a lehetőséget, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára felmentheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, ha három hónapon túlmenően képtelen eleget tenni feladatainak. Az új szabályok szerint a kormányfő csak összeférhetetlenség vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértése miatt kezdeményezheti az adatvédelmi hatóság elnökének felmentését.
Egy másik módosítás öt- helyett tízéves szakmai tapasztalatot ír elő a hatóság elnökének kinevezéséhez. A Ház emellett lehetővé tette, hogy az adatvédelmi hatóság elnöke részt vegyen és felszólaljon a parlamenti bizottságok ülésein, s így a törvényjavaslatokat személyesen véleményezhesse.
Milliárdos telekadót fizethet a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosa
Elfogadta a parlament a helyi adókról szóló törvény módosítását, amely alapján várhatóan milliárdos összegű telekadót kell majd fizetnie a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosának. A képviselők 232 igen szavazattal, 74 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a fideszes Kósa Lajos és Dancsó József törvényjavaslatát.
Az előterjesztéshez benyújtott módosító indítványban a XVII. kerület fideszes polgármestere, Riz Levente azt kezdeményezte, hogy a jelenlegi szabályozással szemben a repülőterek területének meghatározott része is teleknek minősüljön, vagyis – ellentétben például a közutakkal, vasúti pályákkal – helyi adót kelljen fizetni utánuk. A módosítást a múlt héten a Ház annak ellenére szavazta meg, hogy azzal a kormány képviselője nem értett egyet a költségvetési bizottság ülésén.
Az origo.hu hírportál két héttel ezelőtti írása alapján mivel a repülőterek túlnyomó többsége önkormányzati tulajdonban van, a közteher lényegében csak a budapesti Liszt Ferenc-repülőteret, pontosabban az azt üzemeltető Budapest Airport (BA) tulajdonosát, a német Hochtief csoportot sújtja majd.
A módosító indítvány múlt heti elfogadása után a BA arra hívta fel a figyelmet, hogy újabb pénzügyi terheket ró a cégre a módosítás, miközben a Malév csődje miatt a budapesti repülőteret üzemeltető vállalat egyébként is a túléléséért küzd.
A cég emlékeztetett arra, hogy tavaly 675 millió forint telekadót fizetettek. A hétfőn elfogadott törvénymódosítás viszont rekordnagyságúra, 2,25 milliárd forintra emeli az évente fizetendő adót, ez a tavalyi 330 százaléka – emelte ki a vállalat akkor, kifejtve, hogy „miközben az egész magyar légiközlekedés eddigi legsúlyosabb válságát éli, és az iparághoz kapcsolódó vállalatok – köztük a Budapest Airport – a puszta túlélésükért küzdenek, a telekadóprés további szorítása súlyos károkat okoz”.
A háziorvosi rendelők építményadó-, a temetők telekadómentesek lesznek
Az Országgyűlés döntése értelmében május közepétől nem kell építményadót fizetni a háziorvosi rendelők után, a temetők pedig telekadómentesek lesznek. A parlament 232 igen, 74 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a helyi adókról szóló törvény módosítását, amelyet a fideszes Kósa Lajos és frakciótársa, Dancsó József kezdeményezett.
A Fidesz március elején terjesztette az Országgyűlés elé a jogszabály módosítására tett javaslatát, amelyben még az összes állami vagy önkormányzati feladatot ellátó egészségügyi intézményt mentesítette volna az építményadó alól. A fideszes Láng Zsolt módosító indítványát elfogadva azonban a parlament úgy döntött, hogy az építményadó-mentesség csak az önkormányzatok területi kötelezettségét ellátó háziorvosokat, házi gyermekorvosokat és fogorvosokat illeti majd meg, kizárólag az alaptevékenységükhöz használt ingatlanaik után.
A temetők telekadó-mentességéről szóló passzus egy fideszes, zárószavazás előtti módosító indítvány elfogadásával került a törvénybe. A kormánypárt indoklása szerint a temetőkhöz tartozó földterületeknek azért kell kikerülniük a telekadó hatálya alól, hogy a szolgáltatók a telekadó-fizetési kötelezettségükből fakadó többletterheiket ne hárítsák át a lakosságra.
Felbecsülhetetlen értékű
Az Országgyűlés határozatban nyilvánította felbecsülhetetlen értékűnek a magyar görögkatolikus közösség társadalmi szerepvállalását és missziós szolgálatát. A kormánypárti politikusok által beterjesztett indítványt 298 igen, 1 nem és 6 tartózkodó szavazattal hagyta jóvá a Ház.
A parlament a határozat elfogadásával a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye felállításának századik évfordulójára emlékezik és rögzíti, tisztelettel adózik azon személyek emléke előtt, akik száz évvel ezelőtt fáradhatatlanul munkálkodtak az egyházmegye megalapításán, majd a nemzeti nyelvű, magyar liturgia bevezetésén.
A Ház kinyilvánította továbbá, hogy Hajdúdorog a „görögkatolikus hitéhez leghűségesebb város” és ezt a „címet a jövőben büszkén vállalhatja”.
Tűz- és robbanásveszélyes munkahelyeken zárt térben is lehet
Tűz- és robbanásveszélyes munkahelyeken zárt légtérben is ki lehet majd jelölni dohányzásra alkalmas helyet, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az erről szóló törvénymódosítást. A képviselők 262 igen és 8 nem szavazattal, valamint 36 tartózkodással fogadták el a javaslatot.
Mengyi Roland (Fidesz) és Stágel Bence (KDNP) közös önálló indítványukban azon fokozottan tűz- és robbanásveszélyes, tűz- és robbanásveszélyes, valamint tűzveszélyes munkahelyeken, létesítményeken biztosítottak beltéri dohányzási lehetőséget, ahol a nyílt légtérben biztosított munkaközi szünettel, a tűzvédelmi szabályokkal, és a folytatott tevékenység jellegével összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a nemzetgazdasági érdekeket jelentősen veszélyeztetve lehetne kijelölni.
A módosító javaslat az elfogadott módosító javaslat indokolása szerint nem változtat a nem dohányzók védelméről szóló törvény alapkoncepcióján, továbbra is szigorú keretek között tartja a munkahelyi dohányzóhelyek kijelölését, ugyanakkor biztosítja a törvény rendelkezéseinek végrehajthatóságát a tűz- és robbanásveszélyes munkahelyen is. A zárt légterű dohányzóhely az egészségügyi államigazgatási szerv előzetes engedélyével jelölhet ő ki.
Jogszabály a hungarikumokról
Az Országgyűlés hétfőn új jogszabályt hozott a hungarikumokról. Az erről szóló erőterjesztést a kormánypárti frakciók támogatták, míg az ellenzék nemmel szavazott A képviselők döntése értelmében létrejön a Hungarikumok Gyűjteménye, amelyet a Hungarikum Bizottság állít össze. A hungarikum a törvény fogalom-meghatározása szerint olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikumokat a jövőben védjegy jelöli.
A tizennégy tagú Hungarikum Bizottságba egy-egy tagot delegál a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, valamint az igazságügyért, a helyi önkormányzatokért, a kultúráért és oktatásért, a vidékfejlesztésért, a turizmusért, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszterek. Szintén egy-egy tagot delegál a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, míg a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) három tagot, az Országgyűlés pedig két tagot.
Létrejönnek települési és tájegységi értéktárak is, valamint megyei értéktárak, a határon túli magyarság értéktára, ágazati értéktárak és a Magyar Értéktár az egyes területeken fellelhető értékek gyűjteményeként. Ezeket a Települési Értéktár Bizottságok, a Megyei Értéktár Bizottságok, a MÁÉRT, az ágazatokért felelős miniszterek, valamint a Hungarikum Bizottság állítja össze.
A parlament hétfői döntése értelmében a fideszes Manninger Jenő vezetheti a Volánbusz 2003-ban indított reorganizációs programjának vizsgálatára közelmúltban létrehozott bizottságot. A testület alelnöke a szocialista Burány Sándor lesz, míg tagjai között három fideszes, két jobbikos, továbbá egy-egy kereszténydemokrata, MSZP-s és LMP-s képviselő foglalhat helyet.
A Ház hétfőn határozathozatalai végén módosította a hulladékgazdálkodási törvényt is. A változtatást a fideszes Sebestyén László kezdeményezte, és azt a kormánypártok mellett az MSZP képviselői is támogatták, míg a Jobbik elutasította. Az új jogszabály szövege alapján a „hulladékkezelési közszolgáltatási díjként fizetendő egyszeri ürítési díj” mértéke az idén legfeljebb 650 forintig emelhető a 120 literes tárolóedények esetében, de amennyiben ez az összeg tavaly ennél magasabb volt, akkor már nem növelhető ez a díj. A szabályozást az eltérő méretű tárolóedényekre arányosan kell értelmezni a törvénymódosítás szerint.
