Lukács Zoltán (MSZP) a Komárom-Esztergom megyei egészségügyi intézmények államosítása ellen szólalt fel. Azt kérdezte a szakminisztertől: meg tudja-e ígérni, hogy nem lesz leépítés, hogy nem kell messzebbre utazniuk az ellátásra szorulóknak és egyeztetnek-e az érintett önkormányzatokkal?
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszában leszögezte: eddig is számtalan egyeztetést folytattak a településekkel. Hangsúlyozta: a kormány célja az egészségügyi ellátórendszer átalakítása, vagyis az a reform, aminek a végrehajtása az MSZP-nek nyolc év alatt nem sikerült. Szerinte nem igaz, hogy a változások Komárom-Esztergom megyét érintik a legsúlyosabban, hiszen az átalakítás egységes. Kiemelte azt is, hogy a végleges döntések még nem születtek meg. Lukács Zoltán a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 202 igen és 54 nem szavazattal és 34 tartózkodással igen.
Mi lesz az osztatlan közös tulajdon problémájával?
Egyed Zsolt (Jobbik) az Antall-kormány idején kialakult osztatlan közös tulajdonban lévő intézményének felszámolásával kapcsolatban érdeklődött. Szerinte ugyanis ez a gyakorlat jelentősen csökkenti a magyar földterületek egységes értékesítését és az érdemi hasznosítását, hiszen az egységes osztatlan tulajdon miatt jelenleg is több tucat tulajdonosa lehet egy-egy kisebb földterületnek.
Budai Gyula államtitkár elismerte, hogy az osztatlan közös tulajdon problémát okoz, amelyet a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es megszűnéséig meg kell oldani. Kiemelte: a leghatékonyabb védekezési módszer jelenleg az állami elővásárlási jog, hiszen ezzel megakadályozható, hogy zsebszerződésekkel külföldiek kezébe kerüljenek a földek. A későbbiekben pedig az új földtörvény segíthet rendezni ezt a kérdést – tette hozzá. Egyed Zsolt nem fogadta el az államtitkári választ, a képviselők azonban 191 igen, 86 nem szavazattal és 3 tartózkodással megtették azt.
Mik a tapasztalatok?
Kulcsár József Ferenc (Fidesz) az országos katasztrófavédelmi rendszer átalakításának tapasztalatairól és az esetleges további szükséges intézkedésekről kérdezte a belügyminisztert.
Tállai András államtitkár válaszában elmondta: az átalakítás után 467 fővel többen teljesítenek szolgálatot a katasztrófavédelem kötelekében, az egységesítés kapcsán pedig folyamatosan egyeztetnek az önkormányzatokkal. Újdonság a katasztrófavédelmi őrsök felállítása: eddig 16 ilyen alakult meg, év végéig pedig további 49 indulhat be. Az őrsök folyamatos ügyeletben állnak. Kulcsár József Ferenc elfogadta az államtitkári választ.
Egyetértés a célkitűzésekkel és a célokkal
Jávor Benedek (LMP) azt kérte, hogy a magyar kormány álljon ki egyértelműen az EU-s energiahatékonysági irányelv mellett. Elmondta, hogy az irányelvről várhatóan már az idei év első felében dönt az EU, de azt megelőzően, az energiaügyi miniszterek találkozóján már megszülethet egy informális határozat. A politikus azt mondta, hogy az energiahatékonysági beruházások, azon belül is az épületfelújítások, évente 55 ezer, hosszú távon több százezer embernek adhatnának munkát, miközben a lakosság minden esztendőben 23 milliárd forintot takarítana meg. Szavai szerint ehhez arra lenne szükség, hogy az állam évente 50 milliárd forintot szánjon ezekre a beruházásokra. Hozzátette, hogy ez a pénz két év alatt visszatérülne az adóbevételekből. Hangsúlyozta, hogy az energiapolitikai irányelv megkövetelné, minden évben energetikai felújítást hajtsanak végre a középületek három százalékán, de ennek aránya jelenleg csak fél százalék.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy Magyarország általánosságokban egyetért a célkitűzésekkel és célokkal, miközben a meglévő épületállomány energetikai felújítása prioritás az ország számára. Jelenleg is zajlanak a tárcaközi és szakértői egyeztetések a háromszázalékos célszámról – tette hozzá. Az energiaügyi miniszterek informális találkozóján nem várható döntés az irányelvről, és még nem alakult ki szövegszerű tanácsi álláspont – közölte az államtitkár. Jávor Benedek nem fogadta el a választ, de a Ház 192 igennel 53 nem ellenében megtette azt.
Mik a lehetőségek?
Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány megszüntette a korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségét, miközben elvették a rendvédelmi szervek és a katonák kedvezményeit is. Három kivételezett csoport maradt, a balett-táncosok, a bányászok egy csoportja és a negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező nők – jelentette ki. A politikus megjegyezte, hogy a fideszes Kontur Pál korábbi kijelentéseivel ellentétben úgy látják, hogy az atomiparban és a vegyiparban dolgozók sem kapnak kedvezményeket.
Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter leszögezte, hogy az év végéig nem változik a korkedvezményes nyugdíj megszerzése. Egyúttal hangsúlyozta: a szerzett jogok nem csorbulnak, tehát aki év végéig jogot szerzett a korkedvezményre, az ezt bármikor érvényesítheti. Kiemelte azt is, hogy a korkedvezményes rendszer régóta megérett az átalakításra. Elmondta, hogy a vegyiparban dolgozók például azért nem tudták elérni a korkedvezményes nyugdíjakat, mert a jelenlegi jogszabály a munkaköröket határozza meg és nem az ártalmakat. A politikus nem fogadta el a választ, ellentétben a parlamenttel, ahol 177-en szavaztak igennel és 85-en nemmel.
