Az ellenzék érdeklődött, de a válaszokat nem fogadták el + Képriport

Az egészségügyi átalakítás, az osztatlan közös tulajdonú földterületek, a katasztrófavédelmi reform illetve a korkedvezményes nyugdíj is téma volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

NT
2012. 04. 16. 15:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lukács Zoltán (MSZP) a Komárom-Esztergom megyei egészségügyi intézmények államosítása ellen szólalt fel. Azt kérdezte a szakminisztertől: meg tudja-e ígérni, hogy nem lesz leépítés, hogy nem kell messzebbre utazniuk az ellátásra szorulóknak és egyeztetnek-e az érintett önkormányzatokkal?

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszában leszögezte: eddig is számtalan egyeztetést folytattak a településekkel. Hangsúlyozta: a kormány célja az egészségügyi ellátórendszer átalakítása, vagyis az a reform, aminek a végrehajtása az MSZP-nek nyolc év alatt nem sikerült. Szerinte nem igaz, hogy a változások Komárom-Esztergom megyét érintik a legsúlyosabban, hiszen az átalakítás egységes. Kiemelte azt is, hogy a végleges döntések még nem születtek meg. Lukács Zoltán a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 202 igen és 54 nem szavazattal és 34 tartózkodással igen.

Mi lesz az osztatlan közös tulajdon problémájával?

Egyed Zsolt (Jobbik) az Antall-kormány idején kialakult osztatlan közös tulajdonban lévő intézményének felszámolásával kapcsolatban érdeklődött. Szerinte ugyanis ez a gyakorlat jelentősen csökkenti a magyar földterületek egységes értékesítését és az érdemi hasznosítását, hiszen az egységes osztatlan tulajdon miatt jelenleg is több tucat tulajdonosa lehet egy-egy kisebb földterületnek.


Budai Gyula államtitkár elismerte, hogy az osztatlan közös tulajdon problémát okoz, amelyet a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es megszűnéséig meg kell oldani. Kiemelte: a leghatékonyabb védekezési módszer jelenleg az állami elővásárlási jog, hiszen ezzel megakadályozható, hogy zsebszerződésekkel külföldiek kezébe kerüljenek a földek. A későbbiekben pedig az új földtörvény segíthet rendezni ezt a kérdést – tette hozzá. Egyed Zsolt nem fogadta el az államtitkári választ, a képviselők azonban 191 igen, 86 nem szavazattal és 3 tartózkodással megtették azt.

Mik a tapasztalatok?

Kulcsár József Ferenc (Fidesz) az országos katasztrófavédelmi rendszer átalakításának tapasztalatairól és az esetleges további szükséges intézkedésekről kérdezte a belügyminisztert.

Tállai András államtitkár válaszában elmondta: az átalakítás után 467 fővel többen teljesítenek szolgálatot a katasztrófavédelem kötelekében, az egységesítés kapcsán pedig folyamatosan egyeztetnek az önkormányzatokkal. Újdonság a katasztrófavédelmi őrsök felállítása: eddig 16 ilyen alakult meg, év végéig pedig további 49 indulhat be. Az őrsök folyamatos ügyeletben állnak. Kulcsár József Ferenc elfogadta az államtitkári választ.

Egyetértés a célkitűzésekkel és a célokkal

Jávor Benedek (LMP) azt kérte, hogy a magyar kormány álljon ki egyértelműen az EU-s energiahatékonysági irányelv mellett. Elmondta, hogy az irányelvről várhatóan már az idei év első felében dönt az EU, de azt megelőzően, az energiaügyi miniszterek találkozóján már megszülethet egy informális határozat. A politikus azt mondta, hogy az energiahatékonysági beruházások, azon belül is az épületfelújítások, évente 55 ezer, hosszú távon több százezer embernek adhatnának munkát, miközben a lakosság minden esztendőben 23 milliárd forintot takarítana meg. Szavai szerint ehhez arra lenne szükség, hogy az állam évente 50 milliárd forintot szánjon ezekre a beruházásokra. Hozzátette, hogy ez a pénz két év alatt visszatérülne az adóbevételekből. Hangsúlyozta, hogy az energiapolitikai irányelv megkövetelné, minden évben energetikai felújítást hajtsanak végre a középületek három százalékán, de ennek aránya jelenleg csak fél százalék.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy Magyarország általánosságokban egyetért a célkitűzésekkel és célokkal, miközben a meglévő épületállomány energetikai felújítása prioritás az ország számára. Jelenleg is zajlanak a tárcaközi és szakértői egyeztetések a háromszázalékos célszámról – tette hozzá. Az energiaügyi miniszterek informális találkozóján nem várható döntés az irányelvről, és még nem alakult ki szövegszerű tanácsi álláspont – közölte az államtitkár. Jávor Benedek nem fogadta el a választ, de a Ház 192 igennel 53 nem ellenében megtette azt.

Mik a lehetőségek?

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány megszüntette a korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségét, miközben elvették a rendvédelmi szervek és a katonák kedvezményeit is. Három kivételezett csoport maradt, a balett-táncosok, a bányászok egy csoportja és a negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező nők – jelentette ki. A politikus megjegyezte, hogy a fideszes Kontur Pál korábbi kijelentéseivel ellentétben úgy látják, hogy az atomiparban és a vegyiparban dolgozók sem kapnak kedvezményeket.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter leszögezte, hogy az év végéig nem változik a korkedvezményes nyugdíj megszerzése. Egyúttal hangsúlyozta: a szerzett jogok nem csorbulnak, tehát aki év végéig jogot szerzett a korkedvezményre, az ezt bármikor érvényesítheti. Kiemelte azt is, hogy a korkedvezményes rendszer régóta megérett az átalakításra. Elmondta, hogy a vegyiparban dolgozók például azért nem tudták elérni a korkedvezményes nyugdíjakat, mert a jelenlegi jogszabály a munkaköröket határozza meg és nem az ártalmakat. A politikus nem fogadta el a választ, ellentétben a parlamenttel, ahol 177-en szavaztak igennel és 85-en nemmel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.