Hétfőn országszerte a holokauszt magyarországi áldozataira emlékeznek. 1944-ben ezen a napon kezdték meg az első gettók felállítását Kárpátalján. Az ezt követő hónapokban Kárpátalján és Északkelet-Magyarországon 13 nagyobb gettót és bevagonírozási központot hoztak létre, ahonnan 437 ezer zsidót hurcoltak el. Az Országgyűlés 2000. évi döntése alapján 2001-től minden évben április 16-án tartják az emléknapot.
A kormány hétfőn 10 és 17 óra között a Páva utca 39. szám alatti Holokauszt Emlékközpontban várja mindazokat, akik az emlékezés mécseseit és köveit kívánják elhelyezni a holokauszt magyarországi áldozatainak tiszteletére. A nap folyamán „Áldozatok és embermentők” néven információs szolgálat fog üzemelni, amelyen keresztül bejelenthető olyan eltűnt áldozat neve és adatai, akinek még nem bukkantak a nyomára a hozzátartozók, vagy nem került még regisztrálásra az emlékközpont adatbázisában.
Átadják a Simon Wiesenthal-díjat
Továbbá információk adhatóak és kaphatóak embermentő személyekről. 14 órától az emlékközpont előtt megemlékezés lesz, ahol dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója mond beszédet, ezt követi a Raoul Wallenberg által megmenekített Sommer Katalin visszaemlékezése. Végezetül a Holocaust Közalapítvány átadja a Simon Wiesenthal-díjat, amellyel 2008 óta ismernek el olyan személyeket, akik önzetlen önkéntes munkájukkal elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. A díjat korábban többek között Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke, Verő Tamás rabbi, valamint Winkler Barnabás építész vehette át.
A Holokauszt Emlékközpontban 10 és 12 óra 30 perc között Bagó Bertalan, Kútvölgyi Erzsébet, Feke Pál, Polyák Lilla színművészek, valamint Kökény Attila énekes csatlakozik az előre bejelentett látogatócsoportokhoz. A programban részt vevő ismert személyek egy-egy terem bemutatása mellett személyes vagy családi emlékeiket elevenítik fel, hogy a fiatal korosztály közvetlenebb képet alkothasson erről az időszakról.
Szolnokon és Tatabányán is megemlékeznek
