Az egyházüldözés „legfontosabb” eljárása a Mindszenty-per volt, emellett viszont perbe fogták a bíborosper tanúit, Grősz József érseket és „társait” is. A Grősz-per másodrendű vádlottja dr. Bozsik Pál, negyedrendűje dr. Hévey László, ötödrendűje Pongrácz Alajos, kilencedrendűje pedig Vezér Ferenc volt. Bozsikot '52 júniusi halálra kínzása után Brézsáki Pál néven, Héveyt júliusi kivégzése után Halas Lajos néven, Pongráczot pedig szintén júliusi kivégzését követően Pálmai Antal néven temették el. Hévey László perét egyébként közben elkülönítették, így az eredetileg Grősz-tanú dr. Przibislawski Ferencet ennek másodrendű vádlottjaként szintén kivégezték, a Pesti Fülöp nevet adták neki a hóhérok. Figyelemre méltó, hogy következetesen álnéven temettek mindenkit, de a monogramokat meghagyták, ez segített egyébként Vezér Ferenc megtalálásában, akiről a Vanay Frigyes név szerepelt egy feljegyzésen – Vezér földi maradványainak megtalálásáról az igazságügyi szakértői főintézmény igazgatóját, Susa Évát kérdeztük, a vele készült videós interjúnkatitt olvashatják!
A második sorban áll Vezér Ferenc, Farkas Endre takarásában.
Hogy miben találták bűnösnek Vezér Ferencet? A Pest Megyei Bíróság '51 június 28-án kelt ítéletében egy rendbeli gyilkosság bűntettében mint tettest, valamint mint felbujtót többrendbeli gyilkosság bűntettében, továbbá „a népek háború utáni békés együttműködésének megbontására irányuló
bűntettben” is bűnösnek mondta ki, ezért a bíróság főbüntetésként halálra ítélte, „mellékbüntetésként” pedig tíz évre eltiltotta a közügyektől. Vagyonát „természetesen” elkobozták. A Legfelsőbb Bíróság július 31-én megerősítette a halálos ítéletet, amiről egyetlen kivonat maradt az utókorra: „A társadalmi védekezés szempontja az ennyire veszélyes egyének megsemmisítését indokolja” – írta a tanácsjegyző a határozatban. Molnár Erik akkori igazságügy-miniszter is hozzászólt: „Az elítéltet a dolgozó társadalomból végleg kirekesztendőnek tartom.” Ezzel szemben, noha tudhatott a kegyetlenkedő szovjet katonák elleni válaszcsapásokról, bizton állítható róla még a jelentések alapján is, hogy soha nem ölt embert, a rá bízott gyónási titkot pedig megtartotta.
Történészi vélemény szerint az akasztást augusztus 3-án reggel, igazságügyi szakértői vélemény szerint viszont este hajtották végre Vezér Ferencen, a Gyűjtőfogház udvarán. Másnap reggel „kapta meg” a Vanay Frigyes nevet, és a rákoskeresztúri Új köztemető 298-as parcellájában helyezték el holttestét, a 17. sor 2-es sírhelyén. És hogy hogy lett Vanay Frigyesből újra Vezér Ferenc? Így.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!