A Tisza Párt tönkre tenné Magyarország versenyképességét

A támogatások visszafogása jelentősen rontaná hazánk tőkevonzó képességét és a kkv-szektor versenyképességét. A Tisza Párt tervei között szerepel a kormányzati kiadások szűkítése, amely veszélyeztetné a jelenleg sikeres gazdaságpolitikai irányvonalat és a vállalkozások támogatását.

Fotó: Mirkó István Forrás: MI

A támogatások visszafogása azzal járna, hogy jelentősen csökkenne hazánk tőkevonzó képessége – mondta a Magyar Nemzetnek Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője. A közgazdászt annak kapcsán kérdeztük, hogy kiderülhetett: nemcsak a kormányzati kiadásokat nyirbálná meg Magyar Péter pártja hatalomra kerülése esetén. A Mandiner cikkéből ugyanis kiderült, a Tisza Párt újdonsült szakértője, Kármán András egy most kiszivárgott előadásban arról értekezett, hogy a vállalkozásoktól lehetne elcsatornázni jelentős pénzeket, ezekre ugyanis most szerinte túl sokat költ az állam. 

A Tisza elveheti a vállalkozások támogatását (Fotó: Hatlaczki Balázs)

Molnár Dániel kiemelte, hogy az állami támogatások, a fejlesztéspolitika, a vállalkozásfejlesztés jelentős segítséget jelent a hazai kkv-szektornak, erősíti a versenyképességüket, hozzájárul a hatékonyság növekedéséhez. Hozzátette:

a nagyvállalati támogatások ezzel szemben hozzájárulnak a hazánkba érkező nagyberuházásokhoz.

Ezekért éles nemzetközi verseny zajlik, az adórendszer, az intézményi környezet, az elérhető munkaerő, illetve a támogatások is érdemben befolyásolják, hogy a nagyvállalatok mely országba viszik a gyártókapacitásukat a régión belül.

Torzított adatsor a Tisza közgazdászának prezentációjában

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a vonatkozott prezentációban megjelenő adatsor torzított. Annak forrása az Európai Bizottság által kiadott State Aid Scoreboard.

Ennek keretében habár az ábránál kiemelték, hogy a COVID–19-támogatások nincsenek benne az adatokban, azok 2023-ban nem is voltak már széles körben relevánsak, csak néhány országban, például

• Franciaország,
• Ausztria
• vagy Dánia

vonatkozásában voltak számottevők. Volt ugyanakkor egy másik támogatási program, amely befolyásolta az adatokat. Az orosz–ukrán háborúra tekintettel az Európai Bizottság érdemben lazította az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat, sokkal nagyobb teret engedett a tagállamoknak, hogy beavatkozzanak a gazdaságba, ellensúlyozva a háború és a szankciók okozta hatásokat.

Ezzel a lehetőséggel a magyar kormány élt is: a támogatási lehetőségre hivatkozva jelentős forrásokat juttatott a hazai vállalatoknak. A vezető elemző szerint ha ennek hatását kiszűrjük az adatokból, azt láthatjuk, hogy a GDP-arányos állami támogatások egyáltalán nem voltak kiemelkedőek 2023-ban. Arányaiban Horvátország, Lengyelország vagy Franciaország is annyit költött, mint Magyarország, míg például Dánia vagy Málta többet.

Molnár Dániel arról is beszélt, hogy a 2010 utáni kormányok gondolkodásában, irányultságában sokkal erőteljesebben jelent meg a fejlesztő állam koncepciója, amely gyakorlat jelentős sikereket eredményezett a kelet-ázsiai térségben (kistigrisek). A fejlesztő állam koncepció lényege, hogy a kormányzat sokkal aktívabban avatkozik bele a gazdaság működésébe, azonban még ezzel együtt is a magántulajdon és piaci verseny marad a domináns, miközben a gazdasági növekedés hajtóereje az exportteljesítmény, amely támogatja a jólétet. Vannak jelek, hogy ez az irányvonal az utóbbi időszakban még szélesebb körben elterjedt a gazdaságpolitikai döntéshozatalban, Donald Trump vámpolitikája is ezt a célt hivatott megvalósítani, miközben Németországban is hasonló folyamatokat láthatunk. De az adatok az egész EU vonatkozásában is azt mutatják, hogy nőttek a kormányzatok gazdasági célú kiadásai a koronavírus-járvány előtti állapottal összevetve.

Az Eurostat adatai alapján a gazdasági célú állami kiadások Magyarországon 2023-ban a GDP 9,2 százalékát érte el, amely érdemben magasabb, mint az 5,8 százalékos uniós átlag. Alapvetően két terület van, ahol kiemelkedik hazánk, egyrészt az energiaágazathoz kapcsolódó támogatások révén, itt a rezsicsökkentés fenntartását kell kiemelni, másrészt pedig a szállítási ágazathoz kötődően, például az útépítési kiadások vagy a közösségi közlekedés finanszírozása nyomán. A többi részterület esetében a hazai kiadások összességében megegyeznek az uniós átlaggal. Viszonyításképpen, 2010-ben 5,9 százalék volt a gazdasági célú kormányzati kiadások GDP-arányos értéke, amely nagyságrendileg megegyezett az akkori uniós átlaggal.