Molnár Dániel arról is beszélt, hogy a 2010 utáni kormányok gondolkodásában, irányultságában sokkal erőteljesebben jelent meg a fejlesztő állam koncepciója, amely gyakorlat jelentős sikereket eredményezett a kelet-ázsiai térségben (kistigrisek). A fejlesztő állam koncepció lényege, hogy a kormányzat sokkal aktívabban avatkozik bele a gazdaság működésébe, azonban még ezzel együtt is a magántulajdon és piaci verseny marad a domináns, miközben a gazdasági növekedés hajtóereje az exportteljesítmény, amely támogatja a jólétet. Vannak jelek, hogy ez az irányvonal az utóbbi időszakban még szélesebb körben elterjedt a gazdaságpolitikai döntéshozatalban, Donald Trump vámpolitikája is ezt a célt hivatott megvalósítani, miközben Németországban is hasonló folyamatokat láthatunk. De az adatok az egész EU vonatkozásában is azt mutatják, hogy nőttek a kormányzatok gazdasági célú kiadásai a koronavírus-járvány előtti állapottal összevetve.
Az Eurostat adatai alapján a gazdasági célú állami kiadások Magyarországon 2023-ban a GDP 9,2 százalékát érte el, amely érdemben magasabb, mint az 5,8 százalékos uniós átlag. Alapvetően két terület van, ahol kiemelkedik hazánk, egyrészt az energiaágazathoz kapcsolódó támogatások révén, itt a rezsicsökkentés fenntartását kell kiemelni, másrészt pedig a szállítási ágazathoz kötődően, például az útépítési kiadások vagy a közösségi közlekedés finanszírozása nyomán. A többi részterület esetében a hazai kiadások összességében megegyeznek az uniós átlaggal. Viszonyításképpen, 2010-ben 5,9 százalék volt a gazdasági célú kormányzati kiadások GDP-arányos értéke, amely nagyságrendileg megegyezett az akkori uniós átlaggal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!