„A Tisza adóemelési tervei ráadásul összekapcsolódnak a brüsszeli elvárásokkal, a brüsszeli bürokraták ugyanis azt szeretnék, ha az unió költségvetésében a korábbiaknál több pénz lenne, és ennek nagy részét Ukrajnába küldenék. Ez nem titok, maga Ursula von der Leyen jelentette be a költségvetési tervezetét, ami több pénzt kérne a tagállamoktól, és annak közel negyedét Ukrajnának adná. Márpedig, ha az EU több pénzt szeretne a tagállamoktól, azt valahonnan elő kell teremteni – erre van az adóemelés és a megszorítások”.
Nem véletlen, hogy a brüsszeli irányvonalat követő országokban sorra jelentik be a megszorítócsomagokat
– idézte fel a brüsszeli elképzeléseket Deák. Az elemző arról is szólt: miközben a Tisza a sorozatos botrányai miatt lendületet vesztett, a Fidesz folyamatosan dolgozza le a hátrányát a digitális térben, a Harcosok Klubjához és a digitális polgári körökhöz egyre többen csatlakoznak. Ráadásul ez nemcsak egy virtuális világ, mint a Tisza esetében, hanem hús-vér emberek vannak benne, akik most hétvégén is találkoztak, illetve rendre szerveznek nekik különféle eseményeket, amelyek kifejezetten erős közösségépítő erejűek.
– A hétvégi rendezvényen elhangzott beszédek is világossá tették, hogy két világkép, két jövőkép csap össze a 2026-os parlamenti választáson. Az egyik oldalon állnak azok a patrióta politikusok, akik minden döntésük során a nemzeti érdeket követik, ellenállnak a külföldi nyomásgyakorlásnak és szuverenista álláspontot képviselnek.
A másik oldalon azok a politikusok vannak, akik nem egy szuverén, hanem egy irányított országban gondolkodnak.
Erről van szó, amikor Magyar Péter arról beszél, hogy szerinte vissza kell térni Európába: magyarán a brüsszeli irányvonalat kell követni szerinte – zárta elemzését Deák Dániel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!