Elfogadta az Országgyűlés Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását hétfőn. Schmitt Pál lemondási nyilatkozatát 338 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. Nemmel voksolt két fideszes – Szabó Tamás és Wittner Mária –, valamint három kereszténydemokrata képviselő: Hoffman Pál, Karvalics Ottó és Varga László. A tartózkodó szavazatokat hat fideszes politikus, B. Nagy László, Csóti György, Csöbör Katalin, Kőszegi Zoltán, Meggyes Tamás és Sebestyén László adta le. Jelen volt, de nem szavazott Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Horváth Zsolt kecskeméti képviselő, továbbá több ellenzéki politikus.
Elkezdődött a frakcióülés
Elkezdődött este fél tizenegykor a Fidesz-KDNP frakcióülése, amelyen a Schmitt Pál lemondása miatt szükséges államfőjelölésről tárgyalnak a kormánypárti képviselők. A tanácskozáson részt vesz Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök is, aki érkezésekor nem nyilatkozott a várakozó újságíróknak.
Minél gyorsabban meg kell oldani a helyzetet
Még senkinek nincs államfőjelöltje – jelentette ki az ötpárti egyeztetés után a Fidesz ügyvezető alelnöke újságíróknak nyilatkozva az Országházban. Arra a kérdésre, hogy hangzottak-e el nevek a tanácskozáson, Kósa Lajos azt válaszolta: „lényegében nem”. Mint mondta, arról volt szó, hogy minél gyorsabban meg kell oldani a jelenlegi helyzetet. Közölte, hogy este 10 órakor összeül a Fidesz–KDNP parlamenti képviselőcsoportja.
Eszmeiségében a párthoz közel álló jelöltet szeretne a KDNP
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) egy eszmeiségében a párthoz közel álló jelölthöz ragaszkodik – mondta Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetője. Harrach Pétert személy szerint ugyanakkor nem zavarná, ha párttag lenne az aspiráns, ez – folytatta – önmagában nem jelenti azt, hogy ne lehessen valakit jelölni. Az MTI azon kérdésére, hogy ezek szerint akár Kövér László házelnököt is jelölni lehetne, azt válaszolta: „szerintem nyugodtan”. Hozzátette: önálló jelöltben nem gondolkodnak, a Fidesszel közös aspiránst állítanak.
„Nem aktuális kérdés”
„Nem aktuális kérdés” – így válaszolt Kövér László arra az újságírói kérdésre, hogy elvállalná-e a köztársasági elnöki jelöltséget. A Schmitt Pál lemondása után az államfői feladat- és hatásköröket ellátó Kövér László azután nyilatkozott, hogy dolgozószobájában több mint két órán át tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A megbeszélésen rövidebb ideig részt vett Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is. Lázár János a megbeszélésről távozóban újságíróknak annyit mondott: „beszélgettünk és most a frakcióülésre indulunk és a frakcióülés fogja megtárgyalni az eljárás menetrendjét, amely a következő időszakban előttünk áll”.
Két jelölt mondhatja magát erős aspiránsnak
Délután ülésezett a Fidesz elnöksége is. A Hír TV tudósítójának beszámolója szerint két jelölt mondhatja magát erős aspiránsnak a köztársasági elnöki posztra: Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Áder János fideszes EP-képviselő. Több kormánypárti honatya arról beszélt a parlament folyosóján, hogy van olyan forgatókönyv is szerintük, hogy a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökét, Vizi E. Szilvesztert jelölnék a posztra vagy a jelenlegi elnököt, Pálinkás Józsefet. Martonyi János vagy Tőkés László neve kapcsán a honatyák azt mondták, hogy az ő jelölésükre kevés esélyt látnak. Az MNO információi szerint Orbán Viktor a frakcióülésen azt mondta, hogy egy Schmitt Páltól jobbra álló európai parlamenti képviselőt jelölhetnek a köztársasági elnöki posztra.
Az ötpárti egyeztetésére érkezve Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az Hír TV-nek azt mondta, a frakcióülésen nevek nem hangzottak el a leendő államfő személyét illetően. Az este kilenc órakor kezdődött ötpárti egyeztetést egyébként a Fidesz–KDNP kezdeményezte. A tanácskozáson a Fideszt Lázár János frakcióvezető és Kósa Lajos ügyvezető alelnök, a KDNP-t Harrach Péter frakcióvezető és Rubovszky György frakcióvezető-helyettes, az MSZP-t Mesterházy Attila frakcióvezető-pártelnök és Tóbiás József frakcióigazgató, a Jobbikot Balczó Zoltán alelnök és Farkas Gergely frakcióigazgató, az LMP-t pedig Jávor Benedek frakcióvezető képviseli. A tanácskozásra bement a független Varju László, a Demokratikus Koalíció pártigazgatója is.
Orbán: A frakció kellő időben meg fogja hozni a szükséges döntést
A kormányfő félreértésnek nevezte, hogy az ő joga lenne államfőt jelölni, neki az előterjesztésre van joga. Orbán Viktor a Parlamentben hétfő este újságíróknak – megerősítve délelőtti nyilatkozatát – azt mondta, hogy a frakció kellő időben meg fogja hozni a szükséges döntést.
Orbán Viktor este negyed kilenckor érkezett Kövér László házelnök szobájába. Kövér László jelölésére, illetve arra a kérdésre, hogy több jelölt van-e, közölte: ezt meg kell fontolnia a pártelnökségnek, a frakciónak, valamint a kormánynak is. Hozzátette: egyedül ő tagja mindháromnak. Ha ezek a testületek összeülnek, javaslatot tettek, azt tovább tudom adni – jelezte Orbán Viktor, aki azt ígérte, hogy a megfelelő időben tájékoztatni fogja az újságírókat.
Schmitt Pál megbízatása megszűnésével az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az államfői feladat- és hatásköröket Kövér László, az Országgyűlés elnöke gyakorolja. Amíg Kövér László látja el az államfői feladat- és hatásköröket, a fideszes Lezsák Sándor alelnök tölti be a házelnöki posztot. Az új államfőt harminc napon belül kell megválasztania a parlamentnek. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Államfővé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki elmúlt 35 éves.
Ismert, hétfőn a parlamentben Schmitt Pál bejelentette lemondását a köztársasági elnöki posztról. Döntését azzal magyarázta, hogy plágiumügye megosztja a nemzetet, noha államfőként annak egységét kell kifejeznie. Ugyanakkor etikátlannak és jogszerűtlennek minősítette, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét, mondván, hogy ezt csak bíróság tehette volna meg.
Nemmel voksoltak
Nem vagyok hajlandó beállni „az üvöltő falkába”, Schmitt Pál kitűnő ember – fogalmazott a köztársasági elnök lemondó nyilatkozatára nemmel voksoló Wittner Mária fideszes politikus hétfőn az MTI-nek. Wittner Mária azt mondta, ez az ügy nem a kisdoktoriról szólt. Hanem Schmitt Pál személye elleni irányuló támadás volt – tette hozzá. Úgy fogalmazott: megérti a köztársasági elnök döntését, de sajnálja azt.
A szintén nemmel szavazó Szabó Tamás fideszes képviselő szerint egy ilyen világos politikai támadásra nem ezzel a lépéssel kellett volna reagálni. A lemondást úgy értékelte: Schmitt Pál a harcot felveszi, csak nem köztársasági elnökként, hanem magánemberként. Kérdésre válaszolva elmondta: lelkiismereti szavazás volt, nem kaptak instrukciót, és valószínű volt, hogy csak egy-két képviselő lesz, aki nemet mond.
A szavazást megelőző vitában az ellenzék bírálta az államfőt, míg a kormánypártok az ellenzékiek viselkedését kifogásolták. A független Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint Schmitt Pál lemondásával mély erkölcsi válság vagy annak egy részének végére került pont.
A jobbikos Balczó Zoltán szerint Schmitt Pálnak nem sikerült túllépnie a kétharmados parlamenti többség véleményén. A képviselő érvelt pártja kezdeményezése mellett, amely szerint közvetlenül kellene megválasztani a köztársasági elnököt.
Az LMP-s Schiffer András – emlékeztetve arra, hogy nem értett egyet az államfő szerepfelfogásával – megköszönte Schmitt Pál elmúlt kétéves tevékenységét. Hangsúlyozta ugyanakkor: bebizonyosodott, hogy nem lehet a magyar demokráciából büntetlenül bábszínházat csinálni.
Tóbiás József (MSZP) szerint a kialakult helyzet a miniszterelnök felelőssége, mert nem ismerte fel időben, hogy nem lehet kettős mércével mérni. Hozzátette: Orbán Viktor még az olyan, hozzá közel álló körök véleményére sem figyelt, mint a Professzorok Batthyány Köre.
Rubovszky György (KDNP) elmondta: a házbizottság ülésén azt kezdeményezte, hogy a Ház vita nélkül döntsön a lemondásról. Szerinte ez méltóbb lett volna, mert „ami elhangzott, annak semmi köze Schmitt Pál lemondásához”.
„Erről kellett volna beszélnie az ellenzéknek”
A fideszes Lázár János szerint az ellenzéki pártok számára Schmitt Pállal nem az volt a probléma, hogy húsz évvel ezelőtt írt egy kisdoktori dolgozatot – mert az a vitában szóba se került –, hanem a hivatali munkája, az, hogy minden törvényt aláírt. Szerinte az elmúlt két hónapban is erről kellett volna beszélnie az ellenzéknek és nem félrevezetni az országot.
Megítélése szerint a politikusoknak hagyniuk kellett volna, hogy az egyetem tisztázza ezt az ügyet, és „az utókor számára tisztázandó” kijelentette: Schmitt Pál semmi olyat nem tett az elmúlt két évben, hivatalában, ami miatt le kellett volna mondania. Megismételte, hogy az általa kezdeményezett ötpárti egyeztetésen minden kezdeményezést szívesen vesz a köztársasági elnök jelölésére vonatkozóan.
