A szegénységről szólva XVI. Benedek pápa korábban úgy nyilatkozott, a nyomor ellen küzdeni kell, az evangéliumi szegénység viszont lehetőség a szolidaritásra. – A szentatya kifejtette, a gazdasági válság már jó ideje nyilvánvalóan ökológiai, kulturális és erkölcsi válság velejárója, ez pedig alkalmat ad arra, hogy átfogó módon vizsgáljuk felül az uralkodó „fejlődési modellt”, át kell állni a globális szolidaritás rendszerére, nem elég az eddigit foltozgatni. Ez viszont nem valósítható meg a nemzetközi partnerek tevékeny közreműködése nélkül – figyelmeztetett a pápát idézve Gábor atya, aki azt is aláhúzta, hogy a nyomor felszámolása együtt jár a béke és a biztonság megvalósításával, erre pedig a katolikus világ készen áll, hisz Isten és a szeretet nélkül a világ működését nem lehet megérteni.
– Magyarországon az északkeleti régiókban a szegénység különösen nagy arányú. Egészen pontosan háromszor annyi ember él mélyszegénységben ott, mint Közép-Magyarországon. A gyermekkorú lakosság 25 százaléka él a szegénységi küszöb alatt az uniós mérce alapján – figyelmeztet a szociális területen tevékenykedő lelkipásztor.
Hogy az egyes embernek hogyan kell állnia ebben a helyzetben, egy történettel szemléltette, miszerint egy gyermek panaszkodott egyszer az apjának, hogy az életét milyen kilátástalannak érzi. A szakács édesapa erre bevitte a munkahelyére, és három fazék vizet tett fel forrni, az egyikbe répát, a másikba tojást, a harmadikba kávészemeket tett. A répa megpuhult, a tojás megkeményedett, a finom kávé viszont megváltoztatta a környezetét. – Mit jelent mindez? Mindhárom elemet ugyanolyan környezetbe tették, csakhogy különbözően reagáltak. Te melyik vagy a három közül? Amikor a mostoha körülmények kopognak az ajtón, te hogyan válaszolsz? A kávé kiengedte aromáját és zamatát. Legyen mindenki olyan, mint a kávé, a döntés a mi kezünkben van – kerekítette le a példázatot a pap, aki szerint ezt teheti meg az egyén; nem hagyja magát legyőzni – a társadalom peremére szorult emberek is tudnak tenni magukért.
– Amikor az egyház segíti az embereket, azt is hirdeti, hogy Istent szereti, mert az embert Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette. Jézus korában is voltak kiközösített emberek, de hogyan tekintett rájuk? Minden, amit az Isten teremtett, az jó. Ezzel a látással közelített mindenkihez. A megfigyelésen, a meghallgatáson és a megértésen alapul a karitász munkája is – mondta a rendszeres pénteki konferenciabeszédek áprilisi alkalmával Écsy Gábor, a karitász igazgatója.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!