Őket igazolta a történelem

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke szerint sokat tanulhat egymástól a három balti ország, Észtország, Lettország és Litvánia, valamint Magyarország.

WL
2012. 05. 17. 12:45
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A politikus a Kelet- és Közép-európai Kutató Központ és a Nyíregyházi Főiskola által a Baltikumról rendezett nemzetközi konferencia csütörtöki megnyitóján a Parlamentben azt mondta, már történelem, ami az elmúlt három-négy évtizedben történt a Baltikumban, és sok tanulsággal szolgál, hogy mit jelentett a Szovjetunió részeként élni, hogyan sikerült elszakadni „a megszálló birodalomtól„, és a köztes évtizedek is.

Lezsák Sándor felidézte, 1991 januárjában, amikor blokád alá helyezték Vilniust, az MDF elnökségének tagjai kiutaztak és lengyel politikusokkal együtt átjutottak a blokádon. Hazatérve nagyon bizonytalan politikai helyzetről számoltak be, de végül Litvánia megőrizte a függetlenségét – emlékeztetett.

Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, a Magyarországot és a balti államokat összekötő „sorskérdések” egyike a szabadság, a függetlenség eszménye, és az azért folytatott küzdelem. Az, hogy egy politikai családba tartoznak, hasonló értékeket vallanak, együtt alakítják Európa jövőjét, egy nehéz és sokszor kockázatos folyamat eredménye – mutatott rá.

Mint kiemelte, a balti országoknak volt bátorságuk békés ellenállásba kezdeni a szovjetek ellen, és a történelem őket, „áldozatkészségüket, merészségüket, rendíthetetlenségüket” igazolta. Joggal lehetnek büszkék az elmúlt húsz évben nyújtott teljesítményükre, hiszen sikeres tagjai az Európai Uniónak – hangsúlyozta.

Az államtitkár megjegyezte, tavaly novemberben a Külügyminisztériumban kiállítással emlékeztek meg a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 20. évfordulójáról a három balti állammal.

Hihetetlen fejlődés

Priit Pallum budapesti észt nagykövet úgy fogalmazott, a totalitárius rendszerek összeomlása után Kelet-Közép-Európában az országokat lefoglalta a társadalom és a gazdaság felépítése, és az, hogy csatlakozzanak Európához, amelyről „erőszakkal levágtak minket”.

Mint mondta, a balti államok harca a függetlenségért és a szabad államiságért már száz éve indult el, hiszen az országok 1918-tól szabadon fejlődtek a II. világháborúig. Csak a nyolcvanas évek végén kezdhettek el álmodni a függetlenség helyreállításáról, amelynek folyamata a Szovjetunió felbomlásakor indulhatott el – emlékeztetett.

Hangsúlyozta, azóta nagy fejlődést értek el, gazdaságaik példa nélküli növekedést mutatnak Európában, aminek köszönhetően háromszor jobban élnek, mint húsz éve. Nyugat-Európa és Oroszország közötti elhelyezkedésük igazi „kincs” – közölte. Hozzátette: jól működik a térségi együttműködés is, minden területen virágoznak a kapcsolatok a három ország között.

Bereczki András egyetemi adjunktus, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet munkatársa a magyar–észt kulturális kapcsolatokról azt mondta, ezek a szovjet megszállás után az emberek személyes kapcsolataira szűkültek, majd a hatvanas évektől indult meg ismét a kulturális érintkezés. A rendszerváltozásokkal a közös hagyományokból is táplálkozó, „egymást gazdagító együttműködés” újra kibontakozott – idézte fel. Hozzáfűzte: rengeteg program bizonyítja, hogy „volt és van érdeklődés a másik nép kultúrája iránt”.

A konferencia pénteken a Nyíregyházi Főiskolán folytatódik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.