A hazai gyermeklétszám folytatódó csökkenése évek óta fenyegető veszély. A folyamat gazdasági hatásait sokan vizsgálták, mára viszont több településen az iskolák puszta fennmaradása is múlhatott azon, hogy az önkormányzat képes-e áldozatot hozni a diákokért, oktatókért. Az állam ugyan magára vállalta az intézmények fenntartását, azonban elképzelhető, hogy egyes magyar városokban és falvakban ez is kevésnek bizonyul a túléléshez.
Az utolsó órában váratlan reménysugár látszik felcsillanni egy teljesen új konstrukciónak köszönhetően. A hajdúnánási Bocskai István Általános Iskola egy korábban nem ismert szervezetfejlesztési programnak hála úgy maradt életben, hogy az órákat továbbra is zavartalanul megtarthatták, a diákok jövője sem forgott veszélyben, és egyetlen pedagógust sem kellett kényszer alatt elbocsátani állásából. Aláírásgyűjtés, tüntetés és hisztéria helyett nekiláttak a munkának. Az egyedi sikerrel záruló átszervezés olyan visszhangot váltott ki, hogy mára több önkormányzat is megkereste Hajdúnánást a titkot tudakolva. A város polgármestere azt is elárulta: tavasszal konferenciát szerveznek a sokasodó érdeklődő kíváncsiságának kielégítésére.
„Egy intézményi átszervezést soha nem szabad kizárólag pénzügyi indokkal magyarázni. Ez talán az utolsó szempont a sorban” – válaszolja Szólláth Tibor azon kérdésünkre, adóssághegyek állnak-e a fejlesztési program szükségessége mögött. Az ok ennél jóval prózaibb: kevés a gyermek. Évekkel ezelőtt Hajdúnánáson több középiskola is fogadta a diákokat, mára azonban olyan méreteket öltött a gyermekfogyatkozás a 0–18 éves korosztályban, hogy veszélybe került a létesítmények fenntartása. A korábbi képviselő-testületek nem merték felvállalni, amit a fideszes városvezetés igen: a négy általános iskolát egyetlen közös irányító testület alá vonták össze.
600 millió is kevés volt
Minderre azért volt szükség, mert a város büdzséjéből az állami normatíván felül évi hatszázmillió forintot emésztettek fel az iskolák költségei. A működés fenntarthatatlansága akkor vált teljesen biztossá, amikor a hitelező bank is bejelentette, nem finanszírozza tovább a rá eső részt. A városvezetés három célt tűzött ki maga elé. Biztosítani kellett a működőképessége határára érkező iskolai épületegyüttes jövőjét, emelni szerették volna az oktatás színvonalát, egyidejűleg le kívánták faragni az önkormányzati kiadásokat.
„Komoly politikai döntést kellett hozni, amit végig bizalmatlanság kísért mind a szülők, mind a diákság, illetve a tanári kar részéről. Ez érthető, hiszen az oktatók az állásukért, az édesanyák és édesapák pedig a gyermekeikért aggódtak. Az átalakítás eredményeképpen a négy iskolai épületből egyet kellett csak kiüríteni, a diákok átköltöztek egy másik tömbbe. A programnak hála, minden tanárt megtarthatott az iskola, így az egész város jól járt” – nyugtázza a polgármester.
