Barangolás a kútba hajigált lányok világában + Képriport

Az MNO lejutott a most felújított, de még nem nyilvános Várbarlangba.

A 370 milliós munka – mint arról Füri András, a nemzeti park igazgatója lapunknak beszél – 3D-s lézeres szkenneléssel kezdődött, így mérték fel, a Vár alatt mely pontokon van szükség a leggyorsabb statikai beavatkozásra. Ezt követték a járatbiztosítások, az elpusztult vagy még nem is létező elektronikai berendezések (például világítás) pótlása, illetve létrehozása, továbbá a szivattyúzás és szellőzés megoldása. A pályázat részét képezte a Remeteszőlős község határában lévő Rácskai-barlang természeti értékeinek megóvása, erről részletek keretes írásunkban olvashatók.

– Azzal, hogy a Várbarlang, illetve az annak nem részét képező négy legfontosabb üreg megerősítése és kitakarítása megtörtént, 140 műemléki, összesen 166 épület alapjait sikerült stabilizálni, de a munka itt nem ért véget – figyelmeztet Rácz András.

A 3D-s lézeres „térkép” már most elárulja, hol kell majd később beavatkozni, igaz 2014-ig erre biztosan nem lesz egy forint sem. Pedig nem volna baj, ha a Vár 60 olyan mesterséges üregének helyzetét is rendezni lehetne, amely rajta sincs a mai térképeken, ennélfogva pedig tulajdonosa, felelőse sincs, hiába része fizikailag a most „megműtött”, 26 hektáros városrésznek.

– Az érintett területen a legsürgősebb munkákat elvégeztük, azok a pontok, amelyeken omlás történt, a továbbiakban a lakosságnak nincs félnivalójuk – egyenesített ki egy nagy kérdőjelet az MNO-nak Füri András parkigazgató. Részletekbe menve elmondva még, hogy a vízelvezetés, illetve szivattyúzás, valamint a szellőzők megépítése kulcsfontosságú volt a statikai munkákkal párhuzamosan. – Lehet még azért sok üreg, amiről nincsen tudomásunk, azok okozhatnak meglepetéseket, de amiket ismerünk, ott most rend van.

Bár az MNO – kiváltságosként – bejárhatta a Várbarlangot csütörtökön, tisztázódott, hogy ennek a projektnek most nem volt része a látogathatóvá tétel. – A barlangot viszont már most próbáltuk olyan állapotba hozni, hogy akár látogatható is lehessen, de ez hosszabb előkészítést igényel, nyilvánvaló, hogy az önkormányzattal közösen hasznosítani szeretnénk – mondja Füri, aki szerint a Várnegyed alatti üregrendszer teljes feltérképezése és rendezése csak évekkel később következik, a közép-magyarországi operatív program pályázati forrásai ráadásul kimerültek, 2014-ig nincs több pályázat.

A barangolást a legmélyebb ponton, a Szentháromság tér alatt kezdtük, amely fölött 10 méter vastagságú a mészkőpaplan. A barlang felett körülbelül fele ilyen vaskos a „plafon”, ez tette szükségessé, hogy az állagmegóvás érdekében úgynevezett kőzethorgonycsavarokat helyezzenek el a mészkőben – ezek azért jók, mert egyáltalán nem látszanak, a szem számára teljesen természetes a látvány. Amibe viszont bele kellett nyúlni, az a sok-sok oldalfal, illetve pillér, ezek állapotából vagy nem létéből egyenesen következtek az útbeszakadások, amelyekről a nyolcvanas évek óta hallunk, olvasunk a Várból.

A barlangrendszerben télen-nyáron 14 Celsius-fok van, nem csoda, hogy korábban a hajléktalanok is felfedezték maguknak a helyet, utánuk a kivitelezés során rengeteg veszélyes hulladékot is el kellett távolítani. Vannak mókásabb legendák is a mélyből, az egyik kútba ugyanis állítólag megunt háremhölgyeket hajigáltak a török időkben. A számtalan hasonló történet miatt már önmagában érdemes volna mihamarabb hozzáférhetővé tenni a lenyűgöző teremrendszert, amely már csatlakozik a Sziklakórházhoz és a Budavári Labirintushoz is – utóbbit a főváros tíz legjobb randihelyeként tartják számon.