Nem most kellene aggódni a korrupció miatt

A korábbi magyar kormányok az elmúlt húsz évben összesen nem tettek annyit a korrupció megelőzésére, visszaszorítására és számon kérésére, mint a jelenlegi.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) ezt szerdán közölte a Transparency International Brüsszelben ismertetett jelentésére . A tárca közleményében hangsúlyozza, nem értenek egyet a nemzetközi korrupcióellenes szervezet megállapításainak nagy részével, mivel abban nem ismerik el a jelenlegi kormány erőfeszítéseit. Mint írják „sokkal indokoltabbnak tűnt volna a korrupcióért aggódni 2002 és 2010 között, amikor egymás után ejtettek szégyenfoltokat az országon az akkori kormányzati politikusok”.

A Transparency International – 25 európai országra kiterjedő – jelentése szerint a közelmúltbeli magyarországi alkotmányos változások hatalmi visszaélések kockázatát vetik fel az erős kormányzat, valamint az olyan parlament által, amelyben az ellenzéknek kevés rálátása van a kormányzó többségre. Megállapítják továbbá, hogy a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Szlovákiában a 2004-es EU-csatlakozás óta romlott a korrupció elleni küzdelem eredményessége.

Elkötelezettek a bűnösök elszámoltatásában

A KIM ezzel szemben úgy fogalmaz, a kormány megalakulása óta az elmúlt húsz év legintenzívebb korrupcióellenes intézkedéssorozatát hajtotta végre. A minisztérium szerint az „elmúlt években büntetlenül hagyott, és szervezetten gyakorolt korrupciónak, és az a felett szemet hunyóknak súlyos szerepük van az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének kialakulásában, az általános erkölcs és bizalom lábbal tiprásában”. Kiemelik ugyanakkor, hogy a jelenlegi kabinet elkötelezett az ügyben, hogy garantálja a nemzeti vagyonnal és a közpénzekkel való felelős gazdálkodást, a korrupció felderítését és a bűnösök elszámoltatását.

Az unióban egyedülálló

A rendszerváltás óta először készült kormányzati antikorrupciós program, amelynek végrehajtása is megkezdődött – fejtik ki a közleményben, hozzátéve: a kormány hatalomra kerülése óta a jog, a közigazgatás és a gazdaság területén is javította a korrupció elleni küzdelem feltételeit. Példaként említik a közbeszerzésekről szóló törvény szigorítását, ami szerintük véget vet annak a „szocialista kormányok alatti tarthatatlan gyakorlatnak”, amellyel „milliárdokat loptak el a közbeszerzési rendszer hiányosságai és kiskapui miatt”.

Mint írják, ennek köszönhető, hogy Magyarország – az Európai Unióban egyedülálló módon – kizárta a közbeszerzési eljárásokból a tisztázatlan tulajdoni hátterű, offshore vállalkozásokat. A minisztérium szerint így a közpénzek nem folyhatnak ki átláthatatlan módon külföldi adóparadicsomokba, mivel csak olyan cég nyerhet közbeszerzést, amely felfedi teljes tulajdonosi struktúráját.

Emlékeztetnek továbbá a nemzeti vagyon védelméről szóló új jogszabályra, valamint az éppen parlamenti vita alatt álló új büntető törvénykönyvre, amely a tárca szerint további lépéseket tesz a közélet tisztaságának védelmére.

Új fejezet

A KIM mindezek alapján úgy gondolja, Magyarország „új fejezetet” nyitott a korrupcióellenes harc terén, ugyanakkor – folytatják – mindenki tisztában lehet azzal, hogy ez „egy örök harc, amit folytatni kell, például az új pártfinanszírozási törvény megalkotásával is”.