A második Orbán-kormány eddigi legjelentősebb teljesítményének és eredményének az új alaptörvény megalkotását tartják. A korábbi átmeneti alkotmánnyal a legfőbb baj az volt, hogy az 1936-os sztálini szöveg alapján állt, valamint annak alapján ítélték el az 1956-os szabadságharcosokat. A rendszerváltás idején megalkotott dokumentum legitimitáshiányos és bevallottan átmeneti jellegű volt. A Horn-kormány idején nekifutottak egy új alkotmány elfogadásának, de a koalíciós pártok közötti ellentétek miatt erre nem került sor.
A 2010-es kétharmados győzelem egyértelmű felhatalmazást adott a Fidesz–KDNP-kormánynak egy új alaptörvény megalkotására. Az Orbán-kormány ezzel az aktussal lezárta a békés átmenet időszakát, de az új alaptörvény nem változtatta meg az államformát, és a politikai rendszer fennálló keretei nem változtak meg. Az új dokumentumról nem tartottak népszavazást, de a nemzeti konzultáció keretében több mint egymillióan mondtak véleményt róla.
Világos értékek
Az előző alkotmány legnagyobb problémája az átmenetiség volt, az elmúlt húsz évben folyamatos alkotmányozási kényszer volt – mondta el Stumpf István alkotmánybíró, a Századvég Alapítvány, az Orbán-kormány kétéves munkáját értékelő konferenciáján. A miniszterelnöknek is felelősek lettek a miniszterek, így a kormányfő pozíciója erősödött az új rendszerben – mondta Stumpf. A parlamentáris demokrácia és a fékek és ellensúlyok rendszere is megmaradt az új alaptörvény rendelkezései értelmében – hangsúlyozta az alkotmánybíró.
Trócsányi László úgy látja: az új alaptörvény megfelel a modern elvárásoknak. A párizsi nagykövet szerint a mostani alapdokumentumban megjelennek az alkotmányos értékek, valamint az alkotmányos identitás is. A mostani alaptörvény az 1958-as francia alkotmányhoz hasonlít, azt is nagyon élesen támadta a baloldal, később mégis együtt tudtak vele működni – tette hozzá. „Sok gondot okoztunk az új alaptörvénnyel, mivel a 2004-es EU csatlakozás óta nálunk született először új alaptörvény.” Mindent megtettünk azért, hogy ideológiai síkon támadják az alaptörvényt, mivel világos értékeket közvetít, ami az EU-ra is hatással van – mutatott rá Trócsányi.
Amerikát követtük
Az új alkotmány kiemelten kezeli és alkotmányos garanciákkal látja el a közpénzek kezelésének a kérdését. Az alaptörvény tiltja az államadósság növelését, a kormány pedig nem vehet fel olyan kölcsönt, amelynek következtében az államadósság szintje meghaladja az előző évi GDP 50 százalékát. Az új alkotmány az Európában is komoly társadalmi problémának számító demográfiai kérdést érzékelve fontos értéknek tekinti a családot és a jövő nemzedékek érdekeinek képviseletét.
Szükség van-e írott alkotmányra? – tette föl a kérdést Lánczi András. A politológus szerint az amerikai mintát követtük az alaptörvény megalkotásával, mivel elvesztettük az alkotmányosság külső metafizikai hátterét, nincsen isteni háttér, hanem a nép kegyelméből „uralkodnak” a vezetők, és ezért az írott alkotmány egy szerződésszöveg lett. A közpénzügyi fejezet arra utal, hogy a gazdaság mindent áthat a mai körülmények között, így egy gazdasági alkotmánycsíra is megjelenik, ami mindenképpen egyedi jelenség – vélekedett a szakértő. „Ha valóban politikai közösséget akarunk alkotni, akkor a bevezető rész segítséget nyújt, tabukat dönt le.”
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
