Tizenöt év után mintegy 15,1 milliárd forintért végre ismét Budapest tulajdonába került a Fővárosi Vízművek, ehhez a fővárosi önkormányzat 12,94 milliárdos részvényesi kölcsönt nyújt a cégnek, amit szeptemberig vissza is kell fizetni, így az összeg nem fogja nyomni a város költségvetését. Minderről szerdai sajtótájékoztatóján beszélt Tarlós István, aki akkor azt is elmondta, az utolsó papírok aláírására augusztus 8-ig kerül sor.
– A vízművek a legfontosabb stratégiai cége a fővárosnak, nyilván könnyű kitalálni, hogy bár nem könnyű gáz vagy csatorna nélkül élni, víz nélkül körülbelül 3 napig lehetséges – vázolta Tarlós a köztévében péntek reggel. A városatya szerint enyhén szólva is „tűri a vitát”, ahogy privatizálták 1997-ben, de most az eredeti 16,5 milliárdos árból is jelentősen sikerült lefaragni a visszavételkor, és még azt is megspóroljuk, hogy a menedzsment tízmilliárdokat kivegyen befektetői díjként a cégből. Hogy miből gazdálkodja ki a vízműcég őszre a 13 milliárd forintot, Tarlós István kategorikusan kijelentette, a vállalat pénzügyi vezetői ezt kiszámolták már.
A Fővárosi Vízművek az eddigi francia részvényes számára aranytojást tojó tyúk volt, mégis egy egyéves, kulturált vita és egyezkedés után sikerült pontot tenni az üzletkötés végére, amihez Martonyi János külön gratulált a városvezetésnek; nem lett a vízművitából nemzetközi botrány, mint más korábbi esetben.
2014 elejére már biztos a dugódíj
Tarlós beszélt a dugódíj bevezetésének infrastrukturális feltételeiről is. Mint mondja, szakemberek egész hada dolgozik a díj bevezetésének szakmai részletein, és ismét hangsúlyozta: a dugódíj mellett még a Demszky Gábor-féle városvezetés kötelezte el magát a 4-es metró 6 évvel ezelőtti, EU-támogatási szerződésekor.
– A közlekedéspolitika egy összvárosi érdek; nem a városvezetés találta ki a dugódíjat, hanem amikor a kormánnyal hosszan és nem könnyen egyeztetett a BKV finanszírozásáról, akkor nem Budapest vezetése volt, ami kitalálta azt, hogy legyen dugódíj. De ha már dugódíj, akkor annak szakmai alapokon kell állnia. Kezdjük a P+R parkolókkal. Valóban elég komoly gondokat okoz nekünk, hogy 20 évig nem épült ilyen. Ha már Óbuda és ha már a Népszabadságban panaszkodó polgármester úr: én nagyon odafigyelek Óbudára, 16 évig itt voltam polgármester. Nemrég szereztem vissza hosszú viták árán a Szent Margit-kórház önállóságát a kerületnek. Megépítjük 20 év után a Római parti árvízvédelmi művet. Én harcoltam ki azt is, hogy ne egy P+R parkoló legyen az első lépcsőben, hanem több. De ezeket a tömegközlekedési csomópontok közvetlen közelébe kell építeni, nem például a Mocsáros-dűlőre, ahol semmire nem lehet átszállni, vagy Óbuda vasútállomás mellé, ahol az utóbbi 10 évben „négy ember” szállt fel az esztergomi vonatra. A békásmegyeri lakótelep és buszvégállomás mellé kell ilyet építeni – fejtette ki részletesen Tarlós István, hozzátéve, ezeknek a parkolóknak a kérdése fővárosi hatáskör, ebben a kerületeknek nincs kompetenciájuk.
Hogy mekkora lesz a dugódíj, arról Tarlós István nem tudott konkrét összeget, ehhez sok mindennek kell még eldőlnie; többek között annak, hogy hol lesz a zónahatár. Hogy a városhatár legyen a zónahatár, azért nem tartja ésszerűnek, mert az durván vidékellenes volna, és „ennél kevesebbért is plafonig ugrottak már” a vidéki polgármesterek. Arra, hogy kerülhet-e 39 milliárdba a kamerarendszer, Tarlós élcelődve így válaszolt: „Biztosan, a Népszabadságban olvastam. Ott én már Lázár János munkaköri leírását is olvastam.” Komolyra fordítva a szót, szerinte addig nem lehet összegekről beszélni, amíg az sem biztos, hogy hány zóna lesz Budapesten belül. A kormány- és uniós támogatás függvénye az is, hogy 2013 nyarán vagy 2014 elejétől lesz-e dugódíj.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
