Észak-Amerikában kosárlabdázókat draftolnak, a hazai kereskedelmi tévék csillagokat, gigasztárokat keresnek és bizony használnak fel saját üzleti céljaikra. A tehetségkutatás évtizedeiben viszont Magyarországon – valódi önzetlenségből – elindult egy olyan talentumprogram, amelyben a jövőjüket tervezgető hazai cégek megtalálhatják a vezetői utánpótlást. Nem zseniket vagy fejszámolóbajnokokat keresnek, hanem olyan lelkialkatú személyeket, akiket fűt a tettvágy és a versenyszellem, lelkiismeretesen dolgoznak és kritikus helyzetekben higgadtan és gyorsan tudnak jó döntéseket hozni. Ha az újfajta tehetségkutató keretei közt a cégek és a jellemek megtalálják a közös nevezőt, azonkívül, hogy a vállalkozásoknak jövőjük lesz, jelentősen csökkenhet az elvándorlási vágy is. Éppen ezért jelképes, honnan is indult el a Delta (Dél-alföldi Talentum Akadémia), amihez előadóként igen nagy nevek csatlakoztak önként.
– Békésben, a mi megyénkben minden érettségiző fiatalt tesztelünk Arnold S. Daniel pszichológus módszerével, ez alapján világosan kiderül, kik azok, akik majd munkahelyeket lesznek képesek teremteni. Csak úgy valakire nem lehet rászólni, hogy tegyen így – vélekedik a programgazda Barkász Sándor, aki mérnökemberként közel száz embert fog össze egy vállalkozásban. Mivel mindig a problémák és a megoldások foglalkoztatták, létrehozta a Deltát, hogy a stratégiai vezetői alkatokra – akik eredendően a társadalom mintegy 5 százalékát képviselik – rátaláljanak azok, akik a munkaerőpiacon eddig talán céltalanul markolásztak vezetői garnitúráért.
Barkász úgy véli, a hőbörgés nem elegendő a társadalom állapota miatt, valamit tenni kell. – Tavaly Békés megyében 3 ezer gyerek közül szűrtünk meg körülbelül százat, most pedig Békés és Csongrád megyében tettük ugyanezt. A tavalyiak idén már másodévesek, a jövő héten oktatjuk őket, és az idein kívül vár még rájuk egy harmadév is – részletezi a vállalkozó, aki a kapcsolatrendszereit becsatornázva talált további „koponyákat”, akik szintén szólnak azoknak, akiket érdemes meghallgatni a vezetőszerepre hivatott fiataloknak. Ősztől a szakterületükön bizonyított úgynevezett mentorok fogják a tanulók kezét, és a legelszántabbak a tanulási folyamat közben maguk is komoly kapcsolatrendszert építhetnek ki.
Edzésre hívják a tanulókat
– A fiatalok közt vannak gépészek, építők, közgazdászok, pedagóguspalánták, egészségügyben dolgozók, velük különböző szakmai kollégiumok alakulnak. Nagyon fontos, hogy egyetlen gyerek sem megy ki úgy a megyéből, hogy ezen a szűrőn át ne esne – mutat rá Barkász, aki maga 35 éves korában kellett, hogy rájöjjön, éppen ilyen tevékeny, vezető alkat; a vállalkozáshoz szükséges bizonyos tulajdonságait nem tanulta, hanem velük együtt nőtt fel. – Tulajdonképpen olyan vagyok, mint egy kosárlabdaedző, aki bemegy egy osztályba, és felállítja a 195 centi fölötti fiúkat. Feláll öt, akik közül ha kettő „úgy” megy át a jobb sarokból a bal sarokba, akkor azt mondom nekik, „ha akartok, gyertek el kosárlabdázni”. A valóságban ugyanezt teszem most már két megyével, edzésre hívom a tanulókat, hogy a született tulajdonságaikat fedezzék fel.
Barkász szempontot is ad: nem mindig, de sokszor úgy lehet felfedezni egy vezetői hajlamú nebulót, hogy sem a tanárával, sem a szüleivel nem jön ki jól, ugyanis saját stratégia szerint gondolkodik, de ettől még könnyen lehet a társadalom működő motorja; egyébként pedig mindenkit fel tud villanyozni, ha megdicsérik. A számok világában otthonosan mozgó Barkász Sándor egyszer feltette magának azt a kérdést is, hogy ha Békés városában van tízezer aktív ember, akkor 500 alkalmas vezetői alkat van: ha 25 vezető van a helyén, akkor hová kallódott el 475? – Amit mi elérhetünk, az nem az, hogy ne kallódjon el 475 ember, hanem hogy mondjuk „csak” 400. Ekkor a 25 alkalmas vezetőből lesz máris 100, tehát négyszer annyi, aki azt nézi, hol tud fejlődni az a térség vagy az a város, ahol van – fejtegeti a vállalkozó.
Próbálnák lenyúlni
Amint az iránt érdeklődtünk, hogy terjed-e ez a „vezetőcasting”, Barkász egyből rávágja, már külföldről is van érdeklődés, de „ami magyar, az magyar”.
– Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ha mi valamiben kreatívak vagyunk, azt a konkurenciával egyből megosszuk. Határon belül bármikor, magyarságon belül bármikor – teszi egyértelművé a szakember, aki még azt is a program erősségének tartja, hogy ennyi szeretetet ritkán lehet kapni, mint ezekben a hetekben, hónapokban. Szociális előnye pedig teljesen egyértelmű: sokak szülei nem tehetik meg, hogy a pályaorientációnak megfelelő képzésre összekuporgassák a pénzt, a Delta ösztöndíjrendszere ebben is segít.
