Noha messze vannak még a didergős novemberi napok, amikor a rádió, tévé reggeli kinyitásakor a szmog belopja magát az időjárás-jelentésekbe, szmogról a napokban biztosan hallunk majd. Arra nem kell számítani, hogy az autóforgalmat korlátozzák a hatóságok, sőt, ha most valahogyan drasztikusan csökkenne a városi autóforgalom, az a járókelőkre a szmog szempontjából furcsa módon éppen, hogy károsabb lenne. Az úgynevezett nyári szmogra Szuhi Attila hidrológus hívja fel a figyelmet.
Összetevők
– Ez a nyári szmog igen ritkán van; télen ugye a szálló por koncentrációja gyakori, és a lakossági energiafogyasztás és a közlekedés együttesen okozza a szmogot, az ötvenes évek óta van rá példa. A nyári azonban csak a nyolcvanas évek óta van, és igen sok dolognak kell együtt állnia hozzá – mondja Szuhi Attila. A nyári szmog voltaképpen a talaj menti ózon határértéken fölüli feldúsulása, de az „összetevők” rovatban szerepel a napsütés, a meleg, a szélcsend és a szárazság.
Szuhi azt is elmondja, hogy a kialakulás egy körülbelül 20 lépcsős folyamat, de leegyszerűsítve így néz ki: a nap, amikor eléggé magasan jár – úgy 11 óra felé –, a gépjárművek által kibocsátott nitrogén-oxidokból talaj közeli ózont és más szennyező anyagokat alakít ki. Az ózon a déli órákban iszonyatos mértékben felhalmozódik, és amíg a nap magasan van, ez az állapot fenn is áll. A kémiai reakciók sora egyre gyengül, amint a nap leáldozik, illetve körülbelül este 6-ig. Hogy miért csak most hallunk erről?
Szem, légzőszervek, rákkeltő hatás
– Ritka ezen tényezők ilyen tartós együttállása, és csak az elmúlt napon lépte át a tájékoztatási szintet a talaj menti ózon koncentrációja – ad magyarázatot Szuhi Attila. A határérték 120 ug/köbméter, a mért adat pedig Miskolcon, Pécsett és Budapesten is alaposan meghaladta ezt (131-et is mutattak a mérők). Mit tapasztalunk mindebből járókelőként? A talajhoz közeli ózon erősen mérgező, izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, köhögési rohamot indukálhat, valamint fejfájást, illetve felerősíti a már meglévő krónikus légzőszervi betegségeket, nem is beszélve a rákkeltő hatású kísérőanyagokról.
Ami viszont a legdurvább különbség a téli szmoghoz képest, az az, hogy nem a belvárosban, hanem a kevésbé forgalmas területeken támad, ugyanis a kipufogógázok közt meglévő nitrogén-oxid (NO) egyenesen bontja a háromatomos oxigént, vagyis az ózont. Épp ezért figyelemre méltó, amit Szuhi hozzátesz. – A nyári szmognál nem volna helyes lépés az autók forgalmának csökkentése, ugyanis akkor az ózont bontó NO is kevesebb lenne – mutat rá.
A következő napokban tehát – a közhiedelemmel ellentétben – káros ózondús levegőre kell számítanunk, de Szuhi megnyugtat mindenkit, ennek gyorsan vége lehet.
– Mitől lesz vége? Borult idő kell hozzá, ami a hét második felében eljöhet, addig kell kibírnunk – jellemzi a helyzetet a geográfus-hidrológus.
