– Fel kell tennünk a kérdést, hogy miért pont most jelenti be a miniszterelnök a tervet. Nyolc éven keresztül a Fidesz mást sem mondott, mint hogy járulékcsökkentésre van szükség, ezzel szemben 2010-ben szja-csökkentéssel, illetve egykulcsossá tétellel jöttek elő, ami mind politikailag, mind gazdaságpolitikailag vitatható lépés volt. Két év után ideje volt, hogy a járulékcsökkentésre is sor kerüljön – fogalmazott élesen Magyar Kornélia, a Progresszív Intézet igazgatója a köztévé kedd reggeli háttérműsorában.
Némileg másképp vélekedik Szomszéd Orsolya (Nézőpont Intézet), aki szerint a két intézkedést összeköti, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv illeszkedik az eddigi politikába, hiszen a munkahelyek állnak a középpontban, amiről nagyon sokat beszél a Fidesz.
– A munkára rakódó terheket igyekeznek csökkenteni, ennyiben következetes ez a lépés. Politikai célokat tekintve pedig nyilván érzékelhető, hogy a kormánypártok is látják a népszerűségcsökkenést, ami a Fideszen belül is aggodalomra adhat okot, ebben a helyzetben pedig pozitív üzenetekre szükség van. Úgy gondolom, hogy ez a tíz pont, és azok a csoportok, amelyeket céloz, alap arra, hogy a kormány pozitív fogadtatásra találjon a társadalomban és a politikai viták színterén is – értékel Szomszéd. Az elemző arra is rávilágít, hogy az ellenzék egyelőre nem talált fogást a pontokon.
Mit csinált a kormány két évig?
Az időzítés Szomszéd szerint persze nem csak a népszerűség miatt fontos; mégiscsak egy IMF-tárgyalás előtt állunk, és a Fidesznek talán most kell megtennie ezeket a lépéseket, s mégiscsak a választási ígéretekről van szó, amelyeket egy idő után számon kérnek a kormányon a választók. Az elmúlt két évben a kormánynak persze más dolga is volt, az ország eladósodottságának mértéke, illetve a költségvetési hiány adatai rémisztő képet mutattak, rendszerint úgy érvelnek, „a szakadék széléről kellett visszarántani az országot”.
Magyar Kornélia árnyalná a képet.
– Tudjuk jól, hogy ez a politikai keret, miszerint „a szakadék szélén táncolt a kormány”, de azt mondanám, elsősorban a saját politikai bázisának a megépítésével foglalkozott. Itt hatáskörökről volt szó: Alkotmánybíróság, költségvetési tanács. Látható, hogy milyen mélységű személycserék történtek ezeknek az intézményeknek az élén, és egy új hatóságot is felállítottak, a Médiatanácsot. Tehát az első két év a hatalompolitikáról szólt a Fidesz szempontjából. Nem feltétlenül kellett volna ezzel kezdeni – világítja meg a helyzetet a Progresszív Intézet igazgatója.
A kiábrándulókhoz szólni
Szomszéd azért emlékeztet arra, hogy ez a kormány viták kereszttüzében állt két évig Európában, és érdekeket sértett különböző új típusú megoldásaival. És van ám egyéb szempont is.
– Több kritikát kapott a kormány, hogy csak a felső-középosztálynak kedvez. Most pedig itt vannak a leszakadók, a tartósan munkanélküliek, illetve szavazói csoportokra is figyelhetünk ebből a szempontból. A fiatalok és a hátrányos helyzetben lévők körében a Jobbik azért nagyon erős. Egy ilyen helyzetben, amikor kiábrándultság jellemzi az embereket, és többen elbizonytalanodnak a kormányt illetően, akkor ebben a helyzetben ezeknél a csoportoknál a Jobbik még inkább „kereskedhet”, elszívhatja az elbizonytalanodott szavazókat, nyilván ez is szerepet játszott most.
