Megtörtént a trónfosztás – már a Temu határozza meg a magyar online kereskedelem zömét

A külföldi online kereskedőknél átlagosan ötödével többet költünk egy-egy vásárlásnál, mint a hazai internetes áruházaknál.

Illusztráció Fotó: Mirkó István

Minden 100 forint online vásárlásból már 52 forint külföldi kereskedő kasszáját gazdagítja. Történelmi fordulat történt a magyar e-kereskedelemben: a külföldi webáruházak, élükön a Temuval, már több bevételt zsebelnek be a magyar bankkártyás vásárlásokból, mint az összes hazai online bolt együttvéve – emelte ki Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 

A Temutól aligha elvonatkoztatható külföldi online bankkártyás fizetések már közel 100 millió forinttal magasabb, mint amennyit a hazai online üzletekben fizettek (Fotó: Andrey_Popov / Shutterstock)

Temu-faktor - ezt aligha lehet mostantól figyelmen kívül hagyni

Megtörtént a trónfosztás – immár a Temu határozza meg a magyar online kereskedelem zömét. Ahogy azt a BiztosDöntés.hu korában prognosztizálta, 2025 második negyedévében a magyar bankkártya-tulajdonosok már több pénzt költöttek el külföldi online kereskedőknél, mint amennyi áruért és szolgáltatásért hazai webshopokban fizettek.

Az idei II. negyedévben ugyanis már több mint 49 millió külföldi online vásárlás történt, ami 29,2 százalékos növekedést jelent éves szinten. Ennél is drámaibb az, hogy – a Temu felfutásától aligha elvonatkoztatható – külföldi online bankkártyás fizetések 1 111 milliárd forintos értéke már közel 100 millió forinttal magasabb, mint amennyit – 1 016 milliárd forintot – hazai online üzletekben magyar bankkártyákkal fizettek az ügyfelek.

2023. végéig az összes online bankkártyás költés több, mint 60 százaléka még hazai kereskedőt gazdagított, ez az arány a kínai óriás megjelenésével zsugorodott mostanra 47,8 százalékra. Azaz 100 online bankkártyával elköltött forintunkból 52 már nem magyar vállalkozás pénztárában csenget.

Érdemben nem tud már gyorsabban nőni a webshopok forgalma

A BiztosDöntés.hu szakértője szerint persze torzítja a számokat, hogy a hazai bankok döntő része továbbra is internetes vásárlásként könyveli el, ha valaki a bankkártyájáról például a Revolut számlájára utal pénzt. Illetve vannak olyan Magyarországon működő kiskereskedők, amelyek valójában nem hazai cégek, így a náluk történő fizetés ugyancsak külföldi kártyás vásárlásnak minősül.

Ugyanakkor Gergely Péter arra figyelmeztet, hogy a Temu megfelel a magyar jogszabályoknak, így a vásárlói immár utánvételes fizetést is kérhetnek. Ekkor pedig a futárnál kifizetett összeg már magyar POS-vásárlásnak számít, amit a futárcég utal tovább a kínai multinak.

A statisztikákból BiztosDöntés.hu szakértője szerint úgy tűnik, hogy a hazai kiskereskedelemben bankkártyával lebonyolított fizetéseknek tartósan 20-25 százalékát teszi ki az internetes vásárlások értéke. Ez pedig azt mutatja, hogy érdemben már nem tud gyorsabban nőni a hazai webshopok forgalma, mint amilyen mértékben maga a kiskereskedelem bővül.

Ennek alátámasztására a jegybanki statisztika azon sorát idézi a szakember, amely szerint a hazai online boltokban 2025. április és június között 54,2 millió bankkártyás fizetés történt, 

• ami 4,7 százalékos bővülést jelent éves szinten. 
• Eközben a teljes hazai bankkártyás vásárlások darabszáma 4,5 százalékkal növekedett.

Ez a trend nagyon sötét jövőt ígér

Amiben a hazai online vásárlás előrébb tudott lépni, az az, hogy az online vásárlások értéke 15 százalékos bővülést mutatott fel, szemben a teljes bankkártyás forgalom mindössze 11,2 százalékos növekedésével. Mindez azt eredményezte, hogy az egy online vásárlásra jutó átlagos kosárérték egy év alatt 16 923 forintról több mint 10 százalékkal 18 745 forintra emelkedett.

Gergely Péter szerint normális esetben most arról kellene vitatkozni, hogy jó hír-e az, ha például az áruk drágulása miatt kell magasabb összegeket fizetni, de a valóság mást mutat. A külföldi internetes vásárlások átlagos kosárértéke ugyanis egy év alatt közel harmadával, 17 251 forintról 22 639 forintra nőtt. Azaz a külföldi online kereskedőknél átlagosan ötödével többet költünk egy-egy vásárlásnál, mint a hazai internetes áruházaknál. Márpedig, ha a hazai internetes kiskereskedelemben nem tudunk érdemi változást elérni, ez a trend nagyon sötét jövőt ígér a szolgáltató szektornak – jelezte a szakember.