2013 ünnepi emlékév lesz Székesfehérváron

A következő esztendő a fehérváriak számára kivételes év lesz, de nemcsak a város, hanem az egész nemzet ünnepe lesz.

TK
2012. 08. 19. 21:18
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A polgármester hangsúlyozta: a következő esztendő a fehérváriak számára kivételes év lesz, de nemcsak a város, hanem az egész nemzet ünnepe lesz. Szavai szerint az emlékév egyik célja, hogy Székesfehérvár ismét elnyerje a történelemben betöltött szerepéhez méltó rangját, erősítse a városban élőkben a lokálpatriotizmust, s felhívja a figyelmet nemzeti értékeinkre.

„Amikor a fehérvári lokálpatriotizmusról beszélünk, annak biztos meghatározója a szent istváni örökség. Államalapító királyunkat akarata szerint Fehérváron helyezték örök nyugalomra, így a város szívében álló sír felkiáltójelként emlékeztet és figyelmeztet annak az örökségnek a súlyára, amelyet ő hagyott az utókorra” – mondta. Az utókor pedig úgy lehet méltó a nagy elődökhöz – hangsúlyozta Cser-Palkovics András –, ha a felejtés helyett emlékezik, „emelt fővel és tiszta szívvel”.

Székesfehérváron a Szent Jobb

Az emlékév során számos országos és nemzetközi program színhelye lesz az egykori koronázó város. A rendezvények már januárban megkezdődnek, s december végén a Vörösmarty Színházban tartott emlékesttel fejeződnek be.

A programokról Csurgai-Horváth József, az emlékbizottság elnöke adott tájékoztatást. Kiemelte: az emlékév alkalmából Székesfehérváron nyitják meg az Ünnepi könyvhetet, s ott rendezik meg az országos tanévnyitót. Helyet ad a város a lovagrendek találkozójának, az európai királyi koronázó városok és a Kárpát-medencei Fehérvárak találkozójának, valamint az Országos Diákparlamentnek.

Az emlékév kiemelkedő eseményeként augusztus 14-én ismét hazatér Székesfehérvárra a Szent Jobb. Az 1938-as székesfehérvári országgyűlésre pedig – ahol törvényt alkotva, az állami ünnepek sorába emelték Szent István ünnepét – nagyszabású ünnepségen emlékeznek majd. A rendezvénysorozatba minél szélesebb körben be akarják vonni a fiatalokat, számukra tanulmányi versenyeket, vetélkedőket rendeznek, pályázatokat írnak ki, történelmi játszóházat rendeznek. A város külsőségeiben is méltó kíván lenni a jeles évfordulóhoz. Ezért új köztéri alkotásokat avatnak, felújítják a már meglévő szobrokat, emlékműveket, emléktáblákat, parkosítanak, emlékfákat ültetnek.

Az emlékév nemcsak Fehérvárról szól

Cser-Palkovics András az MTI kérdésére válaszolva elmondta: mivel az emlékév nemcsak Fehérvárról szól, a kiemelt rendezvényekre szeretnék meghívni a közjogi méltóságokat és a kormányt is. Az emlékév méltó megrendezésének segítésére, a fejlesztésekre, felújításokra, s a programok megvalósítására közadakozást kezdeményezett a város, a támogatók egy alszámlára küldhetik el felajánlásaikat.

Székesfehérvár elődjét a honfoglaló magyarok alapították. Géza nagyfejedelem idején 972 után kis kővárat építettek, benne a nagyfejedelmi palotával és templommal, ahol az első királyt megkoronázták. Az 1083-ban szentté avatott I. István király Fehérváron jelölte ki királyságának székhelyét, s akarata szerint ott is helyezték örök nyugalomra.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.