A polgármester hangsúlyozta: a következő esztendő a fehérváriak számára kivételes év lesz, de nemcsak a város, hanem az egész nemzet ünnepe lesz. Szavai szerint az emlékév egyik célja, hogy Székesfehérvár ismét elnyerje a történelemben betöltött szerepéhez méltó rangját, erősítse a városban élőkben a lokálpatriotizmust, s felhívja a figyelmet nemzeti értékeinkre.
„Amikor a fehérvári lokálpatriotizmusról beszélünk, annak biztos meghatározója a szent istváni örökség. Államalapító királyunkat akarata szerint Fehérváron helyezték örök nyugalomra, így a város szívében álló sír felkiáltójelként emlékeztet és figyelmeztet annak az örökségnek a súlyára, amelyet ő hagyott az utókorra” – mondta. Az utókor pedig úgy lehet méltó a nagy elődökhöz – hangsúlyozta Cser-Palkovics András –, ha a felejtés helyett emlékezik, „emelt fővel és tiszta szívvel”.
Székesfehérváron a Szent Jobb
Az emlékév során számos országos és nemzetközi program színhelye lesz az egykori koronázó város. A rendezvények már januárban megkezdődnek, s december végén a Vörösmarty Színházban tartott emlékesttel fejeződnek be.
A programokról Csurgai-Horváth József, az emlékbizottság elnöke adott tájékoztatást. Kiemelte: az emlékév alkalmából Székesfehérváron nyitják meg az Ünnepi könyvhetet, s ott rendezik meg az országos tanévnyitót. Helyet ad a város a lovagrendek találkozójának, az európai királyi koronázó városok és a Kárpát-medencei Fehérvárak találkozójának, valamint az Országos Diákparlamentnek.
Az emlékév kiemelkedő eseményeként augusztus 14-én ismét hazatér Székesfehérvárra a Szent Jobb. Az 1938-as székesfehérvári országgyűlésre pedig – ahol törvényt alkotva, az állami ünnepek sorába emelték Szent István ünnepét – nagyszabású ünnepségen emlékeznek majd. A rendezvénysorozatba minél szélesebb körben be akarják vonni a fiatalokat, számukra tanulmányi versenyeket, vetélkedőket rendeznek, pályázatokat írnak ki, történelmi játszóházat rendeznek. A város külsőségeiben is méltó kíván lenni a jeles évfordulóhoz. Ezért új köztéri alkotásokat avatnak, felújítják a már meglévő szobrokat, emlékműveket, emléktáblákat, parkosítanak, emlékfákat ültetnek.
Az emlékév nemcsak Fehérvárról szól
Cser-Palkovics András az MTI kérdésére válaszolva elmondta: mivel az emlékév nemcsak Fehérvárról szól, a kiemelt rendezvényekre szeretnék meghívni a közjogi méltóságokat és a kormányt is. Az emlékév méltó megrendezésének segítésére, a fejlesztésekre, felújításokra, s a programok megvalósítására közadakozást kezdeményezett a város, a támogatók egy alszámlára küldhetik el felajánlásaikat.
Székesfehérvár elődjét a honfoglaló magyarok alapították. Géza nagyfejedelem idején 972 után kis kővárat építettek, benne a nagyfejedelmi palotával és templommal, ahol az első királyt megkoronázták. Az 1083-ban szentté avatott I. István király Fehérváron jelölte ki királyságának székhelyét, s akarata szerint ott is helyezték örök nyugalomra.
