A bíróság több cég vezetőjét hallgatta meg tanúként, többségük vállalkozását korábban munkaügyi bírsággal sújtották, és mellékbüntetésként kizárták a közbeszerzési eljárásokból, állami támogatások igényléséből. A gazdasági társaságok nyilvántartásba is kerültek emiatt. Az egyik tanú arról beszélt, hogy munkaügyi bírságot szabtak ki rájuk, de arról csak később értesült, hogy bekerültek a nyilvántartásba. Azonban ez, mivel nem pályáztak, igazából nem érintette súlyosan őket – közölte. Egy másik tanú – aki egy takarítócég egyik vezetője – szintén beszámolt arról, hogy munkaügyi bírsággal sújtották a vállalatot, és „feketelistára” is kerültek. Elmondta, a cég folyamatosan pályázik, ezért nagyon érzékenyen érintette, hogy bekerült a nyilvántartásba, és ezért méltányossági kérelemmel fordultak a hatósághoz. Ezt követően le is kerültek a listáról – mondta a tanú.
Az ügyben eljáró bírói tanács elnöke, Galajda Ágnes ismertette, hogy a méltányossági kérelem két héttel azután érkezett a főfelügyelőséghez, hogy a hatóságnál a szükséges iratokat bekérték.
A másodrendű vádlott Cseke Zoltán elnöki referens, majd osztályvezető észrevételként azt mondta: a cég nem került ki a nyilvántartásból, annyi történhetett, hogy más „menüpont” alá, más státusba helyezhették. Az a törvényi kötelezettség, hogy ott kell lennie a hatósági nyilvántartásban, nem sérült – jegyezte meg. Egy szakmailag indokolt belső intézkedéssel magyarázta Cseke Zoltán, hogy már a méltányossági kérelem beérkezése előtt bekérték az ügy iratait. „Egyetlen cég sem került le az én regnálásom alatt a nyilvántartásból” – jelentette ki a másodrendű vádlott.
A per hétfőn folytatódik, és Cseke Zoltán várhatóan csütörtökön vallomást tesz – közölte a tárgyalás végén Galajda Ágnes.
A vádirat
A vádirat szerint Papp István, illetve Cseke Zoltán 2006 és 2008 között kötelességüket megszegve, hivatali helyzetükkel visszaélve több esetben arra utasították az OMMF adatbázisának kezelésével megbízott köztisztviselőket: úgy változtassák meg a hatósági nyilvántartást, hogy az érintett gazdasági társaságokat a közbeszerzési eljárásokból, állami támogatások igényléséből ne lehessen kizárni. A vádhatóság szerint a két vádlott ezzel az adott gazdasági társaságokat jogtalan előnyben részesítette. Ez az ügyészség szerint azért történt, mert a társaságok képviselői hivatalos vagy informális úton megkeresték hol az egyik, hol a másik vádlottat annak érdekében, hogy mentesüljenek a hátrányos következmények alól.
Az ügyészség Papp Istvánt 14 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével és 3 rendbeli hivatali visszaélés bűntettével, Cseke Zoltánt pedig 13 rendbeli hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével és hivatali visszaélés bűntettével vádolja.
