Abszolút téves abban reménykedni, hogy a jobboldalon a Fidesz mamutpártját és a KDNP világnézeti pártját az amerikai Tea Party mozgalom magyarországi megfelelője, vagy egy ahhoz hasonló értékek és elvek mentén szerveződő (piacbarát, vállalkozásbarát, kisállampárti, szabadságpárti, az egyén és a kisebb közösségek érdekeit az állam érdeke elé helyező) párt vagy mozgalom leválthatja – állítja Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértője.
Szerinte hiányoznak azok a történelmi, társadalmi, kulturális feltételek, amelyek a Tea Party amerikai sikerét megalapozták, nem beszélve a mozgalom alapját jelentő libertariánus értékrend hiányáról a magyarországi eszmetörténetben. A Tea Party körül sok félreértés van, ami részben abból fakad, hogy jórészt az amerikai történelmi, eszmetörténeti hagyományokból kiszakítva, európai, sőt közép-európai szemmel vizsgálták a mozgalmat – véli az elemző.
„Adóztunk már eleget”
„A politológiai távcső közép-európai lencséje azonban torzítja az összképet.” A mozgalom gazdaságpolitikai jelszavai (a takarékosság, az adók csökkentése, illetve az emelésükre vonatkozó szabályok megszigorítása, az államadósság csökkentése, a jóléti kiadások lefaragása, a kormányzati gazdaságélénkítés és szociálpolitika elvetése – ez utóbbi szerintük már szocializmus –, az állam szerepének minimalizálása az amerikai alkotmány úgynevezett „merev olvasatának” megfelelően), valamint a szabadság- és alkotmányvédő retorikája liberálisnak, pontosabban konzervatív-liberálisnak tűnik – mutatott rá Paár.
A szakértő szerint a Tea Party kifejezés olyan hagyományt hordoz, amelyik a szabadságjogok, és az azokon alapuló életforma tiszteletét és védelmét, valamint az önkény elleni harcot fejezi ki. Mindemellett egyes vélekedések szerint a „Tea” szó az adónövelés-ellenes jelszó rövidítése, és a Taxed enough already, vagyis adóztunk már eleget szlogen keresendő a mozgalom neve mögött – tette hozzá.
Naivitás
A szakértő úgy látja, a Tea Party mozgalom eszmeileg masszívan belehelyezkedik egy több mint kétszáz éves tradícióba. Mindehhez Paár hozzátette, hogy az amerikai politikai rendszer alfája és omegája, hogy az egy föderális szerkezetű állam, míg Magyarország – értelemszerűen, méretbeli sajátosságok miatt is – nem.
Márpedig az amerikai kisember éppen a tagállamok mozgásterét félti a központi hatalomtól, hiszen a tagállamokban látja szabadságának és jogainak legfőbb biztosítékát – hangsúlyozta a szakértő. Mint látható, a Tea Party nem csupán a kapitalizmus védelméről szól. Ez a mozgalom amerikai sajátosságokban, amerikai kulturális és történelmi hagyományokban gyökerezik, és ezért naivitás várni magyarországi megfelelőjének a megjelenését – zárta elemzését a politikai szakértő.
