„Az építmény megvilágítását, a köz- és díszvilágítást, a fényreklámot és a hirdető berendezést úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a fényhatása az építmény és a helyiségek, valamint a környezet rendeltetésszerű és biztonságos használatát ne akadályozza, a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és fényszennyezést ne okozzon” – rendelkezik a módosítás.
A jogszabály megalkotásának szükségességét elsők között a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) 2003-as, Debrecenben tartott konferenciájának zárónyilatkozatában fogalmazta meg, amelyet több kormányzati szervnek el is juttattak – mondta el az MTI-nek Kolláth Zoltán, az MCSE elnöke.
„A csillagász olyan, mint a bányába küldött kanári, aki először érzékeli a problémákat… A legnagyobb fényszennyezés Budapesten és a főváros száz kilométeres körzetében van, ahonnan például nem látni a tejútrendszert” – hangsúlyozta. Ugyanilyen a helyzet a városokkal és azok közvetlen környezetével, ezért a Mátrába, a Hortobágyra vagy más természetvédelmi, tájvédelmi területre kell utazni azért, hogy egy bemutató során látni lehessen a teljes, „háborítatlan” égboltot – magyarázta Kolláth Zoltán.
„Mi nem a közvilágítás ellen emeltük fel szavunkat, hanem a fölöslegesen telepített fényforrások ellen. Természetesen nagyon örülünk a jogszabály megszületésének, és sokat várunk annak betartatásától” – hangoztatta az MCSE elnöke.
A hazai jogban mostanáig csak a természet védelméről szóló törvényben létezett utalás a fényszennyezésre, konkrét jogi szabályozással 2007 nyara óta Szlovénia rendelkezik, amely modellként szolgálhat a többi európai uniós országnak.
Betegségeknél is közrejátszhat
A fényszennyezésnek, az éjjeli fényterhelésnek napjainkban már mélységeiben is egyre jobban ismertek az orvosi, ökológiai és csillagászati következményei. Egyre több tanulmány kapcsolja össze egyes daganatos megbetegedések előfordulását az embert éjszaka érő fénnyel. Főként a kék színű fény – akár a csukott szemhéjon áthatolva is – gátolja az úgynevezett melatonin hormon termelődését. E hormonnak több ráktípusra közvetlenül tumorgátló hatása van határozott immunrendszer-erősítő és igen erős antioxidáns szerepe mellett. Fényszennyezés esetén a melatonin ezen hatásai kiesnek – olvasható az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) által az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Kifejezetten rossz példák ebből a szempontból a szórakozóhelyek által előszeretettel használt, az égboltra irányított reflektorfények ugyanúgy, mint a járdákba, szökőkutakba épített, felfelé világító fényvetők vagy az indokolatlanul erős fényreklámok – emeli ki a közlemény.
A most hatályba lépett rendelet ugyan nem tartalmaz konkrét határértéket, mégis arra kell törekedni, hogy a nem megfelelő helyen és irányba kibocsátott fénymennyiség elhanyagolható mértékű legyen – hívja fel a figyelmet az OKI tájékoztatója.
