Több tíz milliárd forintra becsülhető a Seuso-kincs legfontosabb darabjai, amelyet brit magántulajdonosaitól megvásárolna Zelnik István műgyűjtő − írta az Index. A Délkelet-Ázsiai Aranymúzeum alapítója és vezetője a hírportálnak úgy nyilatkozott, a műkincsek bemutatására külön múzeumot alapítana, e célra öt-hat Andrássy úti palota közül választana épületet. A vásárlás feltételeiről Zelnik István úgy fogalmazott: a sokmilliárdos befektetéshez a magyar állam hozzájárulása is szükséges. Magyarország ugyanis saját tulajdonának tartja a kincset, ezt az igényét azonban az amerikai bíróságon nem sikerült érvényesítenie. Amennyiben az állam vállalná, hogy ideiglenesen lemond követeléséről, és nem kobozza el a műtárgyakat a határon, akkor Zelnik István végrendeletében azokat a magyar államra fogja hagyományozni. Kérdés azonban, hogy a magyar állam lemondhat-e – akárcsak ideiglenesen is − a követeléséről.
Mint ismert, a Seuso-kincsek néven ismert műtárgyegyüttest Polgárdi közelében, Kőszárhegyen találta meg a feltételezések szerint Sümegh József kiskatona, amatőr régész, aki felfedezése után nem sokkal rejtélyes körülmények között meghalt. Halálát az ügyészség két ízben is öngyilkosságnak minősítette. A műkincseket 1980-ban csempészték ki Magyarországról az Egyesült Királyságba, másfél évtized múlva pedig New Yorkban, a Sotheby’s egyik árverésén bukkantak fel. 2003-ban egy akkor börtönbüntetését töltő tanú egyébként állította: 1975-ben társa volt Sümegh Józsefnek egy negyvendarabos műkincsegyüttes kiásásában.
A nagyméretű, színezüst tálakra nyilvánosságra kerülésük után Magyarország, Horvátország és Libanon is bejelentette igényét. Ugyan a libanoni igényről kiderült, hogy azt hamis származási iratokra alapozzák, ám Magyarország – számos tudományos bizonyíték bemutatása ellenére – hosszas procedúra után elveszítette a pert. A magyar bizonyítékok egyik legismertebbje, hogy az egyik tálon a Pelso – latinul Balaton − felirat szerepel. (A Pannóniában egykor honos római kultúra díszítőművészetére egyébként jellemző, hogy a bevált ikonográfia mellett rendhagyó módon a helyi táj környezetére jellemző motívumokat is felhasználja, ez látható többek között a nemrég megújult balácai római villagazdaság megmaradt, rekonstruált falfestményein is.)
