Megjegyezte, Európa válságban van, de véleménye szerint a gazdasági válságnál sokkal súlyosabb a lelki és az értékválság. Tarthatatlannak mondta, hogy Európa társadalmaiban a keresztények kisebbségbe kerülnek.
Kitért arra, hogy az egymástól való tanulás sokszor hatékonyabb, mint az egyéni, diszciplináris tanulás, továbbá arra, hogy „a tudástőkét nem lehet elvenni” az embertől. Hozzátette: ha valaki tartozik valahová, akkor a közösség kiáll azért az emberért is, aki nem feltétlenül nyújt kiemelkedő teljesítményt. Stumpf István örvendetesnek nevezte, hogy a szakkollégiumban „különböző szakmák találkoznak”, és reményét fejezte ki, hogy ez a közösség „élesztőjévé válik” a hajdan virágzó szakkollégista mozgalomnak.
A kassai vértanúk
Forrai Tamás, a jezsuita rend magyarországi provinciálisa emlékeztetett arra, hogy pénteken a kassai vértanúk ünnepe van. Ők 1617-1618-ban Kassán találkoztak „vérzivataros időkben, amikor mindenki mindenki ellen küzdött”, és az sem véletlen, hogy nem tagadták meg a hitüket, mert olyan szolgálatban voltak, amely „nagyon világos minőséget, szakmai, emberi világosságra törekvést” követelt tőlük – fogalmazott. Megállapította: a kassai vértanúk tudatos döntéssel álltak ki abban a reményben, hogy „lehetséges olyan szolgálat, amely békét teremt”.
Rossz beidegződések ellen
Feledy Botond, a szakkollégium rektora arról beszélt, hogy közösségükben az általános műveltség elsajátítását szeretnék megvalósítani. Ezzel, az „ignáci tudással” rendelkezők ugyanis olyan vezetői tudást kapnak, amellyel képesek felülírni a XXI. század „töredezett tudását” – fogalmazott. Rámutatott: a XXI. századi társadalmakban rossz beidegződések figyelhetők meg, a szakkollégium feladata pedig az, hogy ezeket megkérdőjelezze. Arra biztatta a szakkollégistákat, hogy „merjenek folyamatosan kísérletezni”, ismerjék fel a rossz trendeket, és legyenek elég bátrak ahhoz, hogy a társadalmi kérdésekre rávilágítsanak.
